HANGVARÁZS: Kolozsvári könyvtárszakos diákok olvasásszociológiai és biblioterápiai kutatásai az utolsó tíz évben

Az olvasás jelentősége a mai diákság és a felnőtt olvasók életében. Néhány kolozsvári iskolában végzett felmérés értékelése alapján az adott szituációra sarkított esettanulmányra építve konkrét biblioterápiás gyakorlatok kidolgozása hagyományos és digitális eszközökkel, sőt alkalmazásuk is kísérleti jelleggel az adott iskolákban.

A biblioterápa a legáltalánosabb definició szerint „a személyes problémák megoldásának segítése irányított olvasással.”

Összefoglaló értelemben a gyógyítás, a rehabilitáció, a megelőzés és a fejlesztés egyaránt a célok között szerepel.

A kísérlet visszacsatolása újabb felméréssel történik az adott iskolákban. Így kapcsolódik a könyvtárosképzésben az elmélet és a gyakorlat az olvasásfejlesztésben és a szociális munkában is.

Célunk csoporton belüli interakciók fejlesztése, erősítése, egymás véleményének a meghallgatása és értékelése. Ezek ugyan rejtett célok mindazonáltal, mint terápiás foglalkozások ezek az úgymond főcélok, a nyilvánvaló célok, amire minden tanár alapoz, az a szövegértés, valamint segítés abban, hogy a gyerekek önálló gondolatot fogalmazhassanak meg. E cél elérése érdekében játékot is alkalmazzunk.

A biblioterápia egyfajta élményterápia.

Ugyhogy nagy hangsúlyt fektettünk a bevezetésre. Meditációs lépések segítségével a gyerekek biblioterápián egy könyvtárban lehetek. Megkérdeztük tölük, mi van a könyvtárba, s elsorolták, majd mindenki szabadon elképzelhete a tantermet egy olyan könyvtárá amilyet mindig is szeretet volna.

Végül is a mese lényege a fantázia világ kialakítása. A Harry Potter írónőjének is hasonló eszközök voltak a birtokában, össze kötöte bizonyos elemekkel a mesét a varázsvilágot az egyszerű muglik számára is világos élettel. Ugyan ez történik a rávezető játékkal a gyerekeknek lehetőséget adunk, hogy felépíthessék a saját könyvtárukat. (Persze ha egy könyvtárban történik ez a foglalkozás, akkor vagy marad a környezet, vagy átalakul, vezetőknek ezen a téren nagy szabadsággal rendelkeznek.) Ezután kezdődik egy kis játék.

Egy sálat körbe adunk, de onnantól kezdve az már nem sál, hanem valami egész más a gyerekekre van bizzva, hogy mi. Lehet ugro kötél, labda, ... barmi a szabály annyi, hogy nem szaabad ugyanazt mondani amit mondott a tarsa, s nem mondhat sálat. ()

(Zárójáték. Egy zacskó joyet tettünk a gyerekek elé, ez a tiétek, de szabályal. Te egyedül nem vehetsz a zacskóból, csak úgy ha a zacskó rádmosolyog az-az valaki megmosolyogtatja azt az értéket.)

Összegzés:

A biblioterápia végén nincs összegzés, éppen azért, hogy a gyermek személyesen dönthesse el, hogy számára mi volt a fontos. Lehet, hogy neki egy rész mondat volt a fő, s nem szeretnénk más hangsúlyt adni neki. Ez nem egy tanóra, hanem egy olvasási élmény, ami éppen azért válik terápiává, mert közösen a társaikkal együtt beszélgetnek olyan dolgokról, amik más kontextusban talán ha elő is jönnek egyáltalán, nehéz megteremtenni azt a légkört ahol beszélhetünk róla. Hogy adunk valamit? Ki hogy szeret kapni? Ezek mindenkinek személyesek s ha nem ismerjük meg nincs honnan tudjuk, mit gondol a másik arról mi a szeretet?

Rejtet céljaink között szerepelt az egymás meghallgatása, azért is terápiás jellegű ez a foglalkozás, mert ha egyszer meghallgatták valamelyik társukat a gyerekek s jól sült el a dolog akkor következőkor is szivesen meghallgatják majd. Érdekes volt biblioterápia után a gyerekeket figyelni, megbeszélték a történéseket. S akkor X azt mondta... s y meg igy mondta. Maga ez a közösségi élmény az ami erősíti az egységet, ezektől az alkalmaktól lesz osztály az osztály. Bármilyen más szöveget más kulcsmondatot is lehet választani szabadon lehet engedni a kreatívitást viszonylag egyszerű, de a hatás, hogy nem csak a mese él, hanem a mese él az osztálytársamnak s nekem is... nélkülözhetetlen ebben a mai zord világban.Az önismeret-fejlesztés, mely a csoportnál az egyéni tehetségfaktorok megerősítését szolgálja.

Egy tudatosan felépített biblioterápiás folyamat alkalmas lehet arra, hogy a csoportban résztvevők önazonosság-tudata fejlődjön, az önbizalmuk növekedjen, a korosztályra jellemző szorongási faktor csökkenjen és mindezek által a résztvevők magukról állított önképe lényegesen javuljon, mely tényező meghatározó eleme az egyén egyedi, különleges tulajdonságainak az érvényre juttatásában.

Az önkép megerősödése lehetővé teszi az adekvát pályaválasztást, mely egyébként az érintett korosztály legnehezebben feloldható napi problémája.

A foglalkozásokon alkalmazott módszerek segítenek abban, hogy a foglalkozásokon megtapasztalt közösségi élmények készségszintre emelkedhessenek, s így beépülhessenek a fejlődő személyiségbe. A folyamatban alkalmazott módszereket és az eddig elért tapasztalatokat ismertetik a kolozsvári diákok szakdolgozataikban.Id. Gurka-Balla Ilona (tanársegéd, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár)

Irodalom:

2016. december 8., csütörtök

Kolozsvári könyvtárszakos diákok olvasásszociológiai és biblioterápiai kutatásai az utolsó tíz évben