2013 decemberében a hollandiai nemzeti könyvtárban kiállították a legszebb, legérdekesebb bibliofil kiadványaikat. Mi értelme lenne csupán tárolni, megőrizni az utókor számára e kincseket, ha nem tennék ugyanakkor közkinccsé is?
A honlapjukon található virtuális kiállítás is ezt a célt szolgálja:
A finn Kalevala főhősének, Vejnemöjnennek a szavaival keltjük mi is életre a hang, a szó, a könyv varázsával álmainkat, munkánk gyümölcseit.
<<Komoly öreg Vejnemöjnen,
[...]
Ujjával a hangszert fogja,
Térdével a görbét tartja,
Két keze között a hárfát,
Szóval mondja, fölfeleli:
"Nosza jöjjön meghallgatni,
Aki nem hallott ezelőtt
Örök dalost, örvendezőt,
Húros hárfát, zengedezőt!">>
Olyan e kiállítás könyveinek a varázsa, hogy megfog bennünket és arra késztet, hogy eleink több évszázados munkájának termését gyönyörködve, kellő tisztelettel szemléljük.
„Nem volt ottan állat olyan,
Nem volt vízen fickándozó,
Hat úszószárnyon haladó
Hal, a jobbak közül való,
Aki nem jött hallania,
Víg örömet vallania.”
Lenyűgöz bennünket az emberi szellem alkotásainak a sokszínűsége, változatossága és tökélye, hisz minden időkben a könyvek alkotói nemcsak értékeset, hasznosat, hanem szépet is akartak teremteni. Az álmaikat valósították meg aprólékos gondossággal elkészítve – s ki-ki a saját lelkéből sarjadzó anyagot gyúrta, formázta olyanná, amilyennek elképzelte, megálmodta.
S amint az énekben is hallhatjuk, e munka sokszor töredelmes, önemésztő, könnyeink kicsordulnak ... és mégis minden fáradság, kínlódás ellenére megtörténik a csoda: megszületik a könyv ... a szerzetesek lúdtollaival körmölve hosszú órákon át nagy fóliánsokban, egy-egy csodaszép miniatürrel tarkítva, vagy a könyvnyomdában a nyomdászok kikeresik a megfelelő betűket, elrendezik, technikailag kivitelezik, hogy a tartalom életre keljen, s az ismereteket, az „információkat” tovább tudják adni azoknak, akik értékelni tudják és akarják a tudást, a művészetet.
„Oly csodálatos az ének,
Dala oly varázs a vénnek.
Vejnemöjnennek magának
Könnyei kicsordulának,
Perdül gyöngye két szemének,
Vízcseppjei gördülének,
Áfonyánál izmosabbak,
Borsószemnél vaskosabbak,
Fajdtojásnál domborúbbak.
Kicsordul szeméből könnye,
Ő szép orcáira folyván,
Ő szépséges orcáirul
Magas mellére pereg le,
Magas melléről megintlen
Lába elé a földre térül.
Vízcseppjei gördülének,
Kéklő tenger széleiglen,
Kéklő tenger széleitől
Véghetetlen víz ölébe,
Fekete iszap fölébe.”
S e gyöngyöket kell megkeresni, víz mélyéről felhozni, s közkinccsé tenni.
„Ment a kácsa kihalászni
Vejnemöjnen könnycseppjeit
Véghetetlen víz ölibül,
Fekete iszap közibül;
Tengerből a könnyet hozza
Vejnőnek kezébe vissza,
Már a könnyek mássá lőnek,
Gyönyörűségessé nőttek;
Drágagyönggyé dalmahodtak,
Kékes kővé finomodtak,
Kincsévé király uraknak,
Örömévé a nagyoknak.”
Ezt teszi a hágai „Topstukken” kiállítás is. Közkinccsé válnak a kiállított tárgyak: inkunábulumok, könyvkötészeti ritkaságok, első kiadványai egy-egy szakterületnek.
Megtekinthetjük a Trivulziót, amely gyönyörű kivitelezében csodaszép miniatűrökkel szemléltetve a laikusok számára ismerteti a szerzetesek imádságos életét, akik a nap bizonyos óráiban megszokott rendben mondják az imádságaikat. Ezt a milánói Trivulzio hercegek gyűjteményéből származó 15. századi könyvet 2002-ben kapta adományként a Királyi Nemzeti Könyvtár – fennállásának 200. évfordulójának megünneplése alkalmából. A könyv értékét hat millió euróra becsülik és a kiállításon meg lehet tekinteni a saját szemünkkel – igaz üveglap alatt tárolják és félhomályos teremben, hogy ezek a műkincsek ne sérülhessenek meg.
Különleges érték még Ortelius 1571-ben készült atlasza, a 15. század második felében készült Szegények bibliája, a kb. 1694-1697-ben készült 71 metszetet tartalmazó Admirandorum quadruplex spectaculum, Beatrijs középkori legendájának egyetlen fennmaradt díszített, holland nyelvű kéziratos példánya, Walt Disney Donald kacsáját népszerűsítő gyermeklap első száma 1952. októberéből, az 1609-ben készült Mare Liberum, amely a szabad tengeri hajózás törvényeit rögzíti, az eredeti latin nyelvű szöveg fakszimiléját és a holland nyelvű változatot tartalmazza, a csodaszép rajzokkal kivitelezett holland nyelvű Madárkönyv. Csodaszép Madonnaképet tartalmaz Simon de Varie Books of Hours-a Jean Fouquet (c.1420-c.1478/81) alkotásában. A Szűzanya ölében ülő Jézus az egyik kezét a képkereten nyugtatja, amely szimbolikusan a kép által felkeltett gondolatokat mélyíti el, mintegy kapcsolatot teremtve a képet szemlélőkkel is.
Ezek a könnycseppek így dalmahodtak igazgyöngyökké, s ma már nem csak a király urak és a nagyok gyönyörűségére, hanem mindenki számára.
Ma már szerte a világon vannak ilyen, ehhez hasonló gyöngyök, gondoljunk világörökségünk egyik kincsére, a Mátyás király corvináira, amelyeket az OSZK honlapján bárki elérhet:
Vagy a kolozsvári egyetemi könyvtár digitalizált állományára:
Néhány
kép a KEK könyvritkaságait ábrázolva:
Codex Iustnianus 1475-ből
Honterus térképe 1552-ből
Díszkötéses könyvtábla a KEK-ből
Liliput könyvek a KEK különgyűjteményében
A virtuálisan kitágult világhálón a tér és az idő már nem akadály többé, az információk, a „hangvarázs” eljut bárkihez minden érdeklődőnek a gyönyörűségére.
Codex Iustnianus 1475-ből
Honterus térképe 1552-ből
Díszkötéses könyvtábla a KEK-ből
Liliput könyvek a KEK különgyűjteményében
A virtuálisan kitágult világhálón a tér és az idő már nem akadály többé, az információk, a „hangvarázs” eljut bárkihez minden érdeklődőnek a gyönyörűségére.
A szerző dr.Gurka Balla Ilona
