A Kárpát medence népeinek tánckulturája látszólag egy rendkívűl heterogén fogalom, de ha tánctörténeti szempontból vizsgáljuk, akkor megtaláljuk az összefüggés rendszerét.
A tánc a történelem folyamán, akár manapság is, divatként terjedt Európában a fejlettebb nyugati területekről Keletre a fejedelmi udvarok közvetítésével, az adott kor táncdivatja pedig fokozatosan leszivárgott a paraszti kultúrába. Így lett a versailles-i királyi udvar Pavane-jából marosmenti vonulós (dea’ lungu) és az itáliai hercegi udavrok Saltarello-jából dunántúli ugrós, kalotaszegi legényes vagy nyárádmenti forgatós..
Szintén történelmi tény az is, hogy az oszmán-török uralom a Balkán félszigeten és Moldvában gátat vetett a táncdivatok terjeszkedésének. A Kárpátoktól Keletre eső területek és a Balkán így megmaradtak a középkori táncrétegnél, a nyugati kultúrák pedig hamar túladtak a régi táncokon, mindig újabb divat után kutatva. Ezzel szemben a Kárpátmedence, de főként Erdély, nem csak asszimilálta az újabb táncdivatokat de, talán földrajzi elszigeteltségének és politikai függetlenségének is köszönhetően, megtartotta a régieket is! Ezzel magyarázható az, hogy Erdély különböző táncciklusaiban felsorakoznak táncműfajok a Középkortól a Modern korig.
A tánc fennmaradását nagy mértékben befolyásolta a XVIII-XX. század polgárosodási folyamata, a városokhoz vagy a kereskedelmi gócpontokhoz közelebb álló területek sokkal hamarabb felhagytak a néptánccal mint a szegényebb vagy távolabb eső vídékek, sőt a volt zsellérfalvak általában egy régebbi táncréteg őrzőivé váltak.
Ezzel magyarázható az is, hogy az erdélyi románok és cigányok olyan folklórisztikai rétegek őrzői amelyeket a magyar vídékek többségében már nem találunk a XX. század elején, de írásos feljegyzéseink vannak arról, hogy a magyarok is táncoltak hasonló táncokat.
A Hagyatékok c. előadásunk felvezetőjében felsorakoztatjuk a teljesség ígénye nélkül a különböző erdélyi táncműfajokat alakulásuk lehetséges sorrendjében egyetlen „ezerarcú” dallamunk segítségével rámutatva a hangszeres zene alakulási formáira is utána pedig Közép-Erdély 4 nagy etnográfiai területéről mutatunk be táncokat: a Küküllőmentéről, Mezőségről, Kalotaszegről és a Marosmentéről.
Benő Barna, koreográfus
