Óriási az érdeklődés a Csaba királyfi rockopera csíksomlyói bemutatója iránt

Óriási az érdeklődés a Csaba királyfi című székely nemzeti rockopera csíksomlyói díszbemutatója iránt, az augusztus 15-i eseményre százezer látogatót várnak - közölte a mű szerzője, G. Nagy Ilián keddi debreceni sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy a Nagyboldogasszony ünnepén tartandó bemutató az év egyik legnagyobb Kárpát-medencei kulturális eseménye lesz. A darabban mintegy félezren szerepelnek az énekesektől a táncosokon, lovasokon át a statisztákig. A szereplők Pécstől Gyimesközéplokig több helyszínről verbuválódtak, láthatja majd a közönség mások mellett a debreceni Hajdú Táncegyüttest, a püspökladányi Kenderkóc néptánccsoportot, valamint a sepsiszentgyörgyi íjászokat is.

A csíksomlyói helyszín olyan tömegjelenetek előadására is lehetőséget teremt, amelyek a mű 2011-es gyergyószárhegyi ősbemutatóján és a Püspökladányban tartott 2014-es magyarországi bemutatón nem voltak lehetségesek. G. Nagy Ilián a csíksomlyói nyeregben tartandó előadásra meghívja Klaus Iohannis román államfőt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is. A szerző a keddi tájékoztatón bemutatta azt a két díszmeghívót is, amelyet kettejüknek terveznek átnyújtani.

A Csaba királyfi szövegkönyvét, verseit és zenéjét G. Nagy Ilián szerezte, Bene Zoltán hangszerelte. A szerző korábban székely nemzeti operaként határozta meg a művet, amelyben a rockopera elemei mellett a klasszikus opera hangzása is megtalálható. A darabban ujgur, székelyföldi és csángó dallamrészletek is felismerhetők.

G. Nagy Ilián korábban azt mondta, műve iránt azért nagy az érdeklődés, mert előtte senki nem írt egész estés színpadi művet Csaba királyfiról, Attila hun király mondabeli fiáról. Az opera felidézi Csaba királyfi alakját, azt, hogy miért kellett elmenekülnie a Kárpát-medencéből, miként várták vissza a székelyek és hogyan teljesedik be az öröksége.

Forrás: MTI/SZÍNHÁZPORT24

A Jókai-hősök reflektor szerepe

Ki nem ismerné közületek A kőszívű ember fiai-t? Ha halljátok ennek a Jókai regénynek a címét, mi jut először eszetekbe róla? Természetesen a három Baradlay-fiú, a kőszívű apa, a gyémántszívű anya....

A címadó kőszívű ember a regény elején ugyan fizikailag meghal, de a regény cselekményének a bonyolításában kulcsfontosságú szerepe van. A három fiú édesanyja a bonyodalmat elindító esküjétől kezdve, – amikor megfogadja halott férje mellett, hogy mindannak az ellenkezőjét fogja tenni, mint amit a férje végrendeletében neki tennivalóként megjelölt, helyesebben mondva megparancsolt – állandóan vele vitatkozik, míg végül a legkisebb fia halálhírének vétele után, összetörve omlik össze a halott kőszívű ember portréja előtt, s zokogva ismeri el, hogy a férje győzött a kettejük közötti vitában, hiszen a legkedvesebb gyermeküket, Jenőt visszahívta magához. A három fiú közül egyedül ő hal meg, s halálával a bátyja életben maradhatott, gyermekei és felesége nem maradtak árvák.

Ezek a Jókai-hősök a regények megjelenésétől kezdve állandóan velünk vannak és jóllehet azóta más időket élünk, de a helytállásuk, a szeretetük, áldozatvállalásuk, a nemes elvekhez való hűség mindvégig eszmények lesznek nekünk is az életünkben.

Ezt az idealisztikus, az eszmei győzelembe vetett hitet Jókai a rá sajátosan jellemző bravúrral életszerűen, vizuális élményként rajzolta meg előttünk, az olvasói előtt. S történeteinek magával ragadó varázsát az adja meg, ami a magyar népmesében is megvan. A fordulatos, képekben megrajzolt sajátos humorú szituációk, s ezekben a képekben más-más személyek szemszögéből látjuk az eseményeket, a képek vissza-visszatérnek, de más-más előjellel, nem ugyanazon személyek által láttatva, hanem mindig másként, s a visszatérés csattanója izgalmassá, érdekfeszítővé teszi a cselekményt.

Ezt az eseményekre való rálátást nevezzük nézőpontnak vagy reflektornak...

A reflektor metafora az angol újkritikában a "point of view" (nézőpont) elvét érvényesíti, amelyet a narrációelmélet fejlesztett ki. Leech és Short (1981) 'reflektor' metaforája azt a szereplőt képviseli, akinek a szemszögéből láttatja a szerző az eseményeket a narrációs szövegben. Az angol szerzőpáros érzékletesen emeli ki ennek a kulcsfontosságú pozíciót betöltő szereplőnek a szövegformálásban játszott szerepét: "A regényíró, jóllehet nincs rákényszerítve arra, hogy egyetlen személy (szereplő) szemszögéből lásson, mégis saját akaratából leszűkítheti a szerzői mindentudást ('omniscience') azokra a tárgyakra, amelyek egy szereplő valóságmodelljébe tartoznak (one person's model of reality)" (174). Sőt még változtathatja is a nézőpontot, hol a mindenható szerző, hol az egyik, hol egy másik szereplő szemével láttatva az eseményeket. Még egy állatnak, vagy egy haldokló embernek a nézőpontját is lehet választani, vagy egy tárgyénak is (gondoljunk csak Andersen teáskannáról szóló meséjére). A lényeg az, hogy a reflektor szó már alapjelentésében a nézőpont elvet érvényesíti.

Bármilyen típusú regényelemzést végzünk, az első mozzanatokban válaszolnunk kell a következő kérdésekre: Ki írja a szöveget? Mi célból? Milyen eredményt akar elérni? A két fél közötti kommunikáció milyen feltételek mellett teljesülhet? S ha nem teljesülnek, akkor létrejön-e, vagy egyáltalán létrejöhet-e a kapcsolatteremtés?

            Ha választ kapunk ezekre a kérdésekre, akkor már világosan nyomon követhetjük a beszélőnek, azaz az írónak a stratégiáját: milyen módon rendszerezi a beszédműben (a regényben) a rendelkezésére álló nyelvi, képi anyagot ahhoz, hogy elérje a célját, vagy hatása legyen annak, amit mond, s pozitív értelemben – sikere legyen. Az alkotót valamilyen késztetés (lehet belső, vagy külső) kényszeríti arra, hogy a meglátott, felfogott "csoda" (nevezzük ihletnek) nyelvi formát öltsön, kifejeződjön, hogy megoszthassa másokkal is az átélt csodálatos élményt. Ez történik az alkotó szemszögéből nézve.

            A másik fél (a hallgató) véletlenül, vagy készakarva elszenvedi a "ráhatást", lehet, hogy akkor éppen mást akarna tenni, vagy esetleg fáj a feje, de udvariasságból, vagy egyszerűen kíváncsiságból odafigyel, s ha a beszélő ügyesen tudja felkelteni, majd megragadni a figyelmét, akkor végighallgatja.

Lehet, hogy először sértve fogja érezni magát, hogy miképpen lehetséges az, hogy valaki "megragadja" őt s rákényszeríti arra, hogy meghallgassa. Az elején lehet, hogy dühös lesz, hiszen autonómiájában érzi sértve magát, de fokozatosan rádöbben arra, hogy ni-ni ez engem érdekel, én is hasonlóképpen gondolkodom erről a dologról, velem is megeshet ez, amiről szó van. S ha ez az egymásra hangolódás megtörténik, akkor létrejön a kommunikáció a két fél között, s ha a ráhangolódás érzelmi síkon mozog, akkor ugyanazt az izgalmi, lelkendező állapotot fogja átérezni, mint a beszélő. Hatott a jelkép, sikeres a mű, a beszédmű.

            Minden kommunikációs helyzetben tisztáznunk kell/jó, ki a beszélő (ki az, akinek közlendője van a telítettség egy bizonyos fokán állva), ki a címzett, miről van szó s miért szükségszerű a kapcsolatteremtés, azaz ki működteti a reflektort, kinek és mire világít rá, s miért van minderre egyáltalán szükség. A narrációs szövegben is a reflektor (író-narrátor, vagy az egyik szereplő) építi fel a mondanivalóját, ő szervezi meg az események bemutatásának a sorrendjét, telíti feszültséggel a leíró fókuszban bemutatott eseményt, látványt, az ő hozzáállása adja meg a szöveg hangnemét.

            A kommunikációs szituációhelyzet teremtette meg a műalkotást s tette lehetővé, hogy sikere legyen, azaz az elhangzottak visszhangra találjanak a hallgatók, illetve az olvasók lelkében – megteremtődjön közöttük a lelki kapcsolat.

A szerző, a szereplők és a műben feltételezett elvárásaival szereplő befogadó, illetve fiktív (elképzelt) olvasó (auteur, acteur, narrataire) közötti viszonyulás foglalkoztatta többek között a francia Gérard Genette-et is, aki a Figures (1966;1969;1972) című három kötetes művében fokalizációnak, azaz Szegedy-Maszák Mihály (1973: 393–396) fordításában nézőpontnak (focalisation) nevezte az elbeszélési módnak ezt a vonatkozását.

Elméleti és gyakorlati úton közelítette meg a prózai szövegeket az olasz szemiotikus és regényíró, Umberto Eco is a harvardi egyetemen 1992 és 1993 között tartott narrációelméleti előadássorozatában (Norton Lectures). Akkora sikere volt, hogy könyv formájában is megjelentették 1994-ben Six Walks in the Fictional Woods (Hat séta a fikció erdejében) címmel. Szimbolikus jelentése van a kiválasztott címnek. Az erdő – Borges metaforáját használva – "elágazó utakkal teli kert". Még akkor is, ha az erdőben nincsenek kijelölt ösvények, bárki meg tudja jelölni magának az utat, eldöntve, hogy ettől a fától jobbra vagy balra forduljon, s így tovább minden útjába kerülő fánál választhat, hogy erre vagy arra tartson. A narrációs szövegben az olvasó minden percben rá van kényszerítve arra, hogy válasszon. Sőt ez a választási kényszer érvényes minden megnyilatkozáskor, vagy legalábbis tárgyas igék előfordulása esetében. Miközben a beszélő készül befejezni a mondatát, mi, még ha nem is tudatosan, már azt találgatjuk, hogy mi lesz a következő lépése, mit fog tenni (azaz mit fog választani).

            A két angol szerzőpáros, Leech és Short (1981) szintén külön fejezetben elemzi a nyelv és a képzeletbeli világ (fictional world) közötti összefüggést. A valóság és a kvázi-valóság közti kapcsolatot, Ecohoz hasonlóan a valószerűség és az elhihetőség függvényében képzelik el. A művészi nyilvánvalóság két látszólag ellentétes kritériuma Arisztotelész meghatározásában a következőképpen összegezhető: az irodalomnak az a funkciója, hogy az egyetemesen általánost kifejezze az egyedin, azaz a sajátoson keresztül, annak segítségével. Egyrészt létezik egyfajta ösztönzés arra, hogy a részleteket megnevezzük a kvázi-valóságban, s ez ugyanakkor valamilyen egyetemes emberi létfontosságú dolgot helyettesít. "Ebben az értelemben, az üzenet önmagában – az irodalomban – kóddá, szimbolikus szerkezetté változik át." (155)

Így alakul át az esetleges (the incident) az általános emberi konfliktus dramatizációjává és egy egyetemes probléma megoldási kísérletévé a 'lehetséges valóság' fikcióján belül. És ebben az általános keretműben mindegyik jellemet (character), helyszínt (place), esetet (incident) úgy kell kidolgozni, hogy az emberi tapasztalás egy-egy típusát vagy kategóriáját képviseljen bizonyos mértékben. Például a természeti környezet – a brigantik által uralt gyönyörű szép korzikai hegyek – a szabadság illetve a veszély és a borzalom kiegyenlítődésének a jelképévé válhat.

            Ugyanakkor egymással ellensúlyozni kell az egyetemesítésre, illetve az egyediesítésre való törekvést, amelyek mindegyikére egyenlő mértékben szükség van az illő részlet művészi értékű kiválasztásában. Ernst Cassirer (1944: 144) érvelt azzal – ahol megvan a nyelv elvontabbá válására való törekedés – hogy a művészet a "konkretizálás állandó folyamataként írható le".

Más szavakkal a művészet inkább az "ilyenségét" (thisness) keresi a dolgoknak, mint ezek általános és elvont formáját.

            A valószerűség mellett elhihetőnek és következetesnek kell lennie a narrációs szövegnek, azaz a valóság valódi modellje (real model of reality) kell, hogy legyen.

Hasonlóság áll fenn a nyelv szintje és a képzeletbeli világ szintje között: a betű a hang képe, a szavak a jelentésé, Baradlay Richárd vagy Baradlay Jenő szavai a jellemüket jelképezik. Richárd a katona. Jenő jelleme pedig egy másik típust képvisel: a szelíd, szüleinek engedelmes gyermekét, aki ugyanakkor a legtragikusabb sorsú. Olyan eszméért áldozza fel az életét, amelyet nem tart a legfontosabbnak az életben. Ő a családot, a szeretetet tartotta mindennél fontosabbnak, s ez adott neki akkora erőt a végső áldozathoz (az önfeláldozáshoz).

                        Ahogyan a stilisztikai választásnak van hármas funkciója (személyek közötti, textuális és fogalomalkotó), úgy a narrációs szöveg elrendezésének is hármas funkciója van:

Ø  a nézőpont elv (point of view),

Ø  az egymás utániság (sequencing) és

Ø  a leíró fókusz (descriptive focus).

A szöveg nézőpont elve (fictional point of view) megfelel a személyek közötti kapcsolatok funkciójának, és a szerző vagy az egyik szereplő szemszögéből láttatja a történteket. Ezt a szereplőt szemléletesen a reflektor metaforával nevezték meg. Válogató módon leszűkíti a szerző mindenható látását és hatáskörét, visszatart bizonyos információkat, amelyeket annak a szereplőnek nem áll módjában tudni.

            Ettől megkülönböztetik az előadásmód nézőpontját (discoursal point of view): a történetet egy sajátos személy szavaival és gondolataival mondatja el a szerző. Ezzel párhuzamosan még jobban leszűkül a szöveg nézőpontja is a belülről való látásra.

Az események tehát olyan sorrendben következnek egymás után, ahogyan a reflektor látja, és fontosnak tartja. A gondolatok, a beszéd, a jellem a reflektoré, akit sokszor meg kell különböztetnünk a szerzőtől. Az események sorrendbe szerveződését logikai, kronológiai és nem utolsó sorban pszichológiai tényezők határozzák meg. Az elbeszélés végére minden titok kiderül, minden elem a helyére kerül, s az események bemutatásának a természetes rendjét néha a szerző, bizonyos megfontolások alapján megváltoztathatja.

A narrációs szövegtechnika területén, két sajátságos ellentétet kell figyelembe venni: a fizikai és az absztrakt, illetve a szubjektív és az objektív leírás közöttiit. Gyakran, amikor a valóságos élet egy eseményét mutatják be, akkor bizonyos vonatkozások előtérbe kerülnek, s a többiek háttérbe szorulnak. S ezt az előtérbe kerülést, azaz kiemelődést nevezik leíró fókusznak (descriptive focus).

A fizikai leírás a tér és idő kiterjedésű dolgokra összpontosít, olyanokra, amelyeknek fizikai sajátosságaik vannak: méretük, alakjuk, színük, mozgásuk, gyorsaságuk, stb. azaz mindaz, amit érzékszerveinkkel felfoghatunk.

Az absztrakt leírás pedig értelmi, szociális sajátosságokra, állapotokra és eseményekre vonatkozik elsősorban. Például 'felfogni', 'megbocsátani', 'birtokolni' stb. mind absztrakt fogalmak, jóllehet mindegyiknek vannak fizikai velejáróik is.

Igaz ugyan, hogy a reflektor-szerep következtében az olvasó nem mindig látja a regény szerzőjének valamennyi elképzelését, látását az elbeszélt eseményekkel kapcsolatban, s a nézőpont elv miatt sok vonatkozás háttérbe szorul, mégis az olvasónak és a szerzőnek közös tudásalapja, háttérismerete (background knowledge of the world) kell, hogy legyen a világról, máskülönben nem érti meg az elmondottakat és azt, ami ezek mögött van, a tulajdonképpeni üzenetet. Sőt a szerző maga, a fiktív szerző szerepkörében [implied author – egyébként ezt a fogalmat Martonyi Éva (1998) következetesen implikált szerzőnek fordítja] egy elképzelt fiktív olvasó (implied reader), vagy Wayne Booth szavaival élve a kvázi-olvasó (mock reader) számára szervezi a narrációs szöveget a kommunikációs helyzetet figyelembe véve, a lélektani vonatkozásokat is külön kiemelve. Ezt az eljárást alkalmazzák a keretes szerkezetű narrációs szövegek: az első személyű narráció beleágyazódik a harmadik személyű elbeszélésbe. Vagy a keretbe foglalt történet önmaga is kerete lehet egy másik beágyazódott szövegrésznek a belső narráció esetében, s ilyenkor több szinten is szerveződhet a szöveg. A narrációk egymásba ágyazódnak, miként a hagymalevelek is egymást burkolják, takarják, és nézőpontváltáskor a reflektor-szerep is megváltozik mindegyik hagymalevélnél.

S attól függően, hogy milyen módon értékeli az adott szituációt a reflektor, változik a szöveg hangneme is: lelkesedéstől fűtött vagy patetikus, ha azonosul az előadott eszményekkel; ironikus, ha fenntartásai vannak és elítélő vagy távolságtartó, ha nem ért egyet vele.

A szerző irányíthatja reflektorai (pozitív vagy negatív) sejtetésével, sugalmazásával – szövegeik sorrendjének kellő megválasztásával, megtervezésével – olvasóinak lelkében az értékítéletet, s azokat az előadott példázatok meggyőző erejével alakíthatja, formálhatja. Így rajzolja meg a fikcionális világ kvázi-valósága a regény értékítéletet teremtő képét, azaz a tulajdonképpeni költői üzenetet.

A narrációs szövegnek, mint kvázi valóságnak öt valóságtényezője van, amelyek hozzájárulnak a reális illúzióteremtéshez: az elhihetőség, a valószerűség, a hitelesség, az objektivitás és az élénkség (vividness).

A leíró fókusz átmenetet jelent a szöveg elrendezése és a stilisztikai értékű nyelvi választás között. A kettő összhangjának az eredménye: a képzeletbeli világ sajátos nézőpontú bemutatásának árnyalt rajza.

Ez az összhang egyéni hangot képvisel a szövegben, ezt egyéni stílusnak nevezhetjük. Az író stílusa felismerhető kiválasztott szereplői jelleméről, mondatszerkesztéséről, sajátos képszerkesztési módjáról, szóhasználatáról, szókapcsolásáról. Fowler (1977: 76) meghatározásában: "Az összegező, állandósult szerkezeti választások, egységre találva a bemutatott világ ilyen vagy olyan modell-formájában egy világnézeti koncepcióra utalnak, s ezt egyéni stílusnak (mind style) nevezném."

Leechék az egységes, lineáris és összefüggő (coherent) szöveg elemzése során öt tényezőt vesznek figyelembe: a szegmentálást (segmentation), a kiemelést (salience), az egymásutániságot (sequence), a képszerűséget (iconicity) és a kohéziót (cohesion). Szegmentáláskor a reflektor és a szereplő, a reflektor és az adott esemény közötti viszonyt vesszük alapul. Ha a beszédhelyzet kommunikációs tényezői megváltoznak (az is elég, ha egy tényező megváltozik), akkor újabb szegmentum következik a narrációs szövegben. A kiemelés, az események egymást követő sorrendje mind a leíró fókuszra hívja fel a figyelmet, s a képszerűség (a jelképek használata) az egyediben megláttatja az általánosan egyetemes emberit. S a szereplők, vagy a kommunikációs alaphelyzetek azonossága megteremti a szöveg kohézióját.

A nézőpont elv, azaz a reflektor-szerep érvényesülését elemeztem Jókai néhány regényében. Relációs adatbázisban végzem az anyagfeldolgozást. S a számítógépes memóriatárban az adatokat külön táblákba vezetem be, s a táblák közötti relációt megteremtem az elsődleges és a másodlagos kulcsok segítségével.

              Az első fejezetben (bevezetőben) már ismertetett adattáblák közül most csak a reflektorszerepet megvilágító, azt alátámasztó táblákat sorolnám fel: A regény általános szerkezete és az Üzenet a címzetthez című táblák a kiválasztott regényről nyújtanak általános képet. Az első tábla megnevezi ki a reflektor a regényben, milyen a regény típusa szerkezet és téma szerint. A cselekményvázlatot ismerteti a főbb mozzanatokat kiemelve. Megnevezi a cselekmény helyszínét, vagy helyszíneit, meghatározza a történet idejét. Felsorolja először a főszereplő(k) nevét, majd a mellék- és epizódszereplőkét. S az első tábla a fő szövegszervező elvet is megnevezi.

A második tábla ezt az általános képet egészíti ki a befogadó szemével nézve, mi az erkölcsi, szociális, érzelmi értékelése a regényben bemutatott történéseknek, s végül a mű költői mondanivalójának megfogalmazásával az életműben betöltött szerepét is értékelni lehet.

A tulajdonképpeni szövegtani elemzés a Idézetek, relációk; Szófajok; Szóképek; Stílusalakzatok; Mondatszerkesztés és a Szövegszervezés című táblákban végezhető el.

Ezeket a táblákat az Idézetek, relációk fogja egységbe. Itt írható be a regénycím, a lapszám, az idézet maga, a szereplő neve (akiről szól az idézet). A továbbiakban, a táblában azt is meghatározzuk, hogy az adott szereplő kihez, mihez viszonyul a szövegegységben, miképpen minősíthetjük a relációját, és milyen a szereplő lelkiállapota. Megnevezzük a reflektort az adott idézetben, s végül azt is, hogy milyen a hangneme a szövegrésznek az előbb felsoroltak függvényében. A szófajok, szóképek, stílusalakzatok, mondatszerkesztés táblákba az adatok előfordulásuk és jelentésformáló szerepük alapján táplálhatók be.

A regények kiválasztási szempontjai elsősorban szerkezeti vonatkozásúak. Keretes, párhuzamos és lineáris szerkezetű a narrációs szövegek felépítése.

Az egyik párhuzamos szerkesztésű regényben,  A kőszívű ember fiaiban az író a reflektor szerepét tölti be, azaz az író és a narrátor énje ugyanaz.

A regény szövegszervező elve az ellentét. Erre épül az egész cselekményszerkezet. A halott apa, a "kőszívű ember" és az élő anya, a "gyémántszívű asszony" közötti ellentét a mozgatórugója a velük valamilyen formában kapcsolatba került szereplők cselekedeteinek.

A cselekményvázlat röviden: A kőszívű ember végrendeletében megszabja, miként viselkedjen halála után a felesége, hogyan irányítsa tovább a fiait, azon az úton, amelyen ő indította el őket, hogy a Baradlay család minden időkben, erős oszlopokon állva fenn maradjon. Az anya megfogadta: minden pontban szembeszegül férje akaratának. Nem megy férjhez Rideghváry Bencéhez. Hazahívja a fiait. Arankát, a pap lányát feleségül adja Ödönhöz. A forradalom kitörésekor Edittel (Richárd menyasszonyával) együtt Richárdot hazaküldik, mert a csatatéren van neki a helye, a haza szabadságáért kell harcolnia. Jenőt lebeszéli arról, hogy feleségül vegye Alphonsinet, és visszautasíttatja vele a számára felajánlott titkári állást. S együtt hazamennek Nemesdombra. A szabadságharc bukása után Richárd önként jelentkezik a hadbíróságon, Ödön odahaza várja az idézést. A névcsere miatt Jenő jelentkezik helyette, s vállalja testvére helyett a mártírhalált. Az anya gyászol, s kétségbeesésében megbékül halott férjével. Richard kegyelmet kap, és feleségül veszi Editet. Az áruló Alphonsine betegen és szegényen Baradlayné kórházában talál menedéket.

A narrációs szövegben a leíró fókusz a legkedvesebb gyermeknek, Jenőnek a halála. Áldozata kettős szerepet kap: egyrészt megmenti bátyját a haláltól, akinek gyermekei nem lesznek árvák, másrészt a halott kedves fiú a lehetetlent is meg tudja oldani: kibékíti a szüleit is. Ez úttal is közbenjáró volt közöttük, (ahogyan gyakran tette ezt gyermekkorában is), véget vetett a nagy (az egész cselekményt meghatározó) küzdelemnek: nem harcol már többé az anya az apával. Együtt siratják a legkedvesebbet, Jenő fiúkat.

Az alábbi idézetrész paradoxonra épül, halott férje képmásával beszél, vitatkozik az asszony, mikor megtudja, hogy a fia meghalt. Csak az asszony beszél, a festmény hallgat, de a halott ember gondolatait az asszony szavai (kérdései) szólaltatják meg. Azokkal vitatkozik, perel. S a végső összeomlás jelképes: akkora a fájdalom, hogy az már elviselhetetlen, szavakba nem önthető. A szövegben reflektor az író-narrátor, de a férj szavait reflektorként az asszony szólaltatja meg, s saját kétségbeesését is ugyanakkor szabad függő beszédű szövegben.

                        Most már aztán szabad!

Szabad az anyának gyermeke véres öltönyével őrjöngve végigrohanni termein, míg a kőszívű férj arcképe elé jut, ott leroskadni a földre, és zokogva mutatni fel előtte azt az öltönyt.

"Nézd! … Nézd! … Nézd!"

És azután csókjaival elhalmozni, könnyeivel megfüröszteni azt a drága öltönyt.

"Ő volt a legkedvesebb fiam!"

Szabad neki őrjöngve feleselni a képpel.

"Miért vetted el? Te vetted el tőlem! Vétett ez valakinek valamit a nap alatt? Ártatlan volt, mint egy gyermek, mint egy leány! Nem szeretett úgy engem senki, mint ő, soha! Mellettem volt, míg gyermek volt, s eljött hívásomra, mint férfi; otthagyta kedvesét, rangját, dicsőségét, hogy velem jöjjön. Miért kellett ennek meghalni? Miért kellett ennek a szívét megszakítani, aki szelíd volt, mint egy galamb; csak mosolygott, ha bántotta valaki; soha harag nem lakott ebben a szívben! Én űztem őt a halálba? Az nem igaz! Én nem űztem őt oda. Igaz, hogy nehéz szó volt, amivel elbocsátám: "Nem azokat a fiaimat siratom, akik elvesznek, hanem téged, aki megmaradtál!" – De azért nem kellett volna neki énrajtam olyan rettentő bosszút állni! Ez a gondolat nem támadhatott az ő lelkében. Ezt te sugalltad neki. Ez egészen a te rettentő szívedben szülemlett gondolatokhoz hasonlít. Le akartál a földre zúzni, itt fekszem. Lábad elé akartál tiporni; ott vagyok. El akartad velem ismertetni, hogy holtod után is megverhetsz kezeddel; érzem; vonaglom alatta. Nem hazudok előtted emberfölötti erőt, nyomorult vagyok. Nyomorult, amilyen csak egy anya lehet, aki temet. Te pedig kegyetlen vagy, mint egy apa, ki fiait maga után hívja. Ó, ismerj velem irgalmat. Nem küzdök veled, meghódolok. Ne vidd el a többit! Másik fiam is ott áll, ugyanazon sír szélén; ne taszítsd bele rettentő kezeddel. Ne hívd el, ne hordd el tőlem valamennyit. Ne látogass meg így, amint fogadtad halálos órádban. Én jót akartam. Isten a tanúm. Nem tudtam én, hogy ez így fájni fog."

                        És ott maradt ájultan az arckép előtt.

                        … Az is szabad volt.

                        Az arckép pedig nem válaszolt semmit. (JKK R 28: 301-302).

Baradlayné relációja halott férjéhez: vívódó, önmarcangoló, mivel az anya a fia halálával képtelen megbirkózni, s szorongva félti a másik két gyermekét a halott ember bosszújától. A teljes kétségbeesés, lelki összeomlás állapotába jut. Feladja a küzdelmet, az ellenállást, s ezzel megállítja a bűnhődés (büntetés) folyamatát. Az arckép nem válaszol semmit – mintha megbocsátott volna az asszonynak. (S valóban csoda folytán a tábornok megkegyelmez a második fiúnak, Richárdnak. Megtudja Alphonsine jóvoltából, hogy menesztik hivatalából, mert megsokallták már a vérontást. Mintha azt a tábornok akarta volna! A tábornok pedig azzal válaszol azoknak, akik őt ebbe a helyzetbe hozták, és most őt teszik meg bűnbaknak, hogy megkegyelmez az utolsó éjszakán valamennyi halálraítéltnek. Köztük van Richárd is.)

A szövegszervező elv itt is az ellentét.

A stílusalakzatok közül az érzelmek fokozásával érzékelteti a hősnő lelki összeomlását. A felkiáltó és kérdő mondatok zsúfolódása szaggatottá teszi a prózai szöveg ritmusát. S a rövid, kihagyásos, indulattól fűtött mondatok használatával Jókai a szereplő zaklatott lelkiállapotát érzékelteti. A szabad melléknév többszöri ismétlése predikátumként az anya megkötöttségét érzékelteti, kiszolgáltatottságát (a forradalom és szabadságharc elfojtása utáni terror jelképeként: szabad az anyáknak a gyermekeiket siratni, szabad zokogni a vérfoltos öltönyt csókolgatva, de csak akkor, miután a katona eltávozott, s az ellenség már nem látja a legyőzöttek fájdalmát).

Jelképi szinten ellentétes: az asszony kétségbeesett könyörgése és a kép hallgatása.

Hasonlatok: Ártatlan volt, mint egy gyermek, mint egy leány! Nem szeretett úgy engem senki, mint ő, soha! Mellettem volt, míg gyermek volt, s eljött hívásomra, mint férfi; … szelíd volt, mint egy galamb; csak mosolygott, ha bántotta valaki.

A jelzők halmozása romantikusan fokozza ezt az ellentétet: véres, drága öltöny; legkedvesebb fiam; rettentő bosszú, szív.

Visszautalás egyik előző szövegrészre: a regény elején a meghalt ember – meghallván felesége fogadalmát – még visszatér, hogy tiltakozó akaratának hangot adjon:

… Egy emberen túli, egy elképzelhetetlen borzadályú kiáltás hangzott fel a csendben.

A felriadt nő rettenve tekinte az ágyán fekvő halottra.

És íme, annak elébb lezárt ajkai most nyitva voltak, lecsukott szemei elmeredve, és mellén összefogott két keze közül a jobb feje fölé emelve.

(JKK R 27: 30).

Erre a tiltakozásra vonatkozik az előző szöveg záróképe: a kép hallgatása.  A két idézetrész közötti eseménysorozatban közben megtörténik a legkisebb fiú közbenjárása: kibékíti a szüleit.

A szereplő-reflektor (az egyenes beszédű első személyben elzokogott szövegrészben) zaklatott lelkiállapotú harca a halott férjjel a romantika jegyeit hordozza, s a szövegrész ellentétre épülése szervesen beilleszkedik a cselekményszervezésbe. Kérdéseiben fogalmazza meg a halott férj gondolatait, amely tulajdonképpen belső vívódásának, önmarcangolásának, bűntudatának a nyelvi kivetülései.

Ugyancsak a reflektorszerepet lehet elemezni három párhuzamos szituációban a szerző által tudatosan felépített szövegrészekben: Baradlayné három fiával háromféleképpen beszél (kommunikál), mind a hármat hazahívja, de mindegyiket eltérő módon. Jól ismeri őket, emiatt különböző módon beszél velük, mind a hárommal az egyéniségükhöz illően.

Ödönnek elég csak egy rövid, tőmondatokból álló táviratot küldeni, hisz azt semmi: sem a rettentő orosz tél, sem a farkasok, sőt még a halál sem tudja megállítani abban, hogy az ő csillagjaihoz (az édesanyjához és a szeretett lányhoz) minél hamarabb visszatérjen.

"Atyád meghalt. Jöjj azonnal! Szerető anyád, Mária" (JKK R 27: 63).

A szereplő: Baradlayné

Relációja – kivel: Ödönnel (legidősebb fiával)

Relációja – mivel: A távirattal. (Eszköz az anya kezében, hogy üzenjen a fiának.)

A reláció minősítése: Pozitív.

Hangnem: Tömör/Parancsoló

Tömör, summás az üzenet. Az anya ismeri a dolgok hátterét, tudja, hogy a fia egy percet sem fog késlekedni. Nem panaszkodik, nem kér segítséget, csupán a tényt közli: az atya meghalt. S ezután jön az "áhított" hazahívó parancs. S végül az aláírás jelzős szerkezete a lényegre tapint. Nem akárki, hanem szerető édesanyja hívja.

A szöveg tömörségére adott válasz a lehetetlenség határát súroló engedelmesség. (Majdnem a fiú életébe került ez a sietség. Ha az őt kísérő jó barát, Leonin nem menti meg az életét, ott maradt volna örökre a jég alatti vízi világban.)

Richárdot már nehezebb volt hazahívni Magyarországra, a forradalmi hadseregbe, mert őt kötötte a császárnak tett esküje. Segített ebben Edit is, a titkos jegyes.

Lélekcserélő idők járnak fiam … Mindnyájan más emberek lettünk. Minden kőnek szíve van most és fáj … minden egyes kardviselőnek van egy anyja otthon; és ha kétszázezer anya elkezd jajt kiáltani, azt meghallja majd a nagy gyermek! Kiáltottunk! A pórnő, az úrnő ment, írt, beszélt, ahol fia volt. És meghallották szavunkat. És az egy rettenetes parancsolat volt. Az anyák hazaparancsolták fiaikat. És a fiúk hazajöttek. Csak te nem hallottál meg minket

… Nézd, itt van egy fiatal leány, apácanövendék. Ez meghallja, mint beszélik el előtte titokban, hogyan akarják elveszteni kedvesét … És a fiatal leány … megszökik övéitől … koromsötét éjben végigfutja a város kísérteties utcáit, hogy feltalálja kedvesének anyját, hogy annak lábaihoz vesse magát és így szóljon hozzá: Asszony! Fiadat meg akarják ölni, rettenetes, gyalázatos halállal! Siess! Keresd fel! Válassz számára valami szebb halált …

          – Mit tegyek?

– Tanuld meg közkatonáidtól. A tábori jelszó, mellyel előőrseiden átjöttünk,

                  ez volt: "Nyergelj, fordulj!" Ha e jelszót kimondod, megtudod, merre mégy.

                  Hogy eljutsz-e oda? Az kardod dolga és az Istené! (JKK R 27: 287-288).

A szereplő-reflektor: Baradlayné

Relációja – kivel: Richárddal (Középső fiával, a katonával).

Relációja – mivel: A hazaszeretethez/Forradalomhoz.

A reláció minősítése: Pozitív.

A szereplő lelkiállapota: Lelkesedő és lelkesítő egyben.

Hangnem: érzelmekre ható, meggyőző erejű, biztató.

Emelkedett hangnem a nagy koreszméhez (a forradalomhoz és a szabadságharchoz) illően. Patetikussá teszik a szöveget a szimbolikus erejű jelzők: lélekcserélő idők; kétszázezer anya; rettenetes parancsolat; fiatal leány, apácanövendék; koromsötét éj; kísérteties utcák; rettenetes, gyalázatos halállal; (Válassz számára) valami szebb halált

Metonímia: minden egyes kardviselőnek van anyja otthon

Metafora: nagy gyermek (a haza fiai).

Az idézetnek két része van: az előkészítő érzelmekre ható hatalmas tablókép, tele beszédes, érzékletes művészi jelzőkkel és a második rész csattanóként zárja ezt a tablóképet: az anya rövid felszólító mondatban, parancsszóval válaszol a fia kérdésére: Mit tegyek? "Nyergelj, fordulj".

Pszichológiai tényezők határozzák meg Baradlayné beszédében a mondatok sorrendjét, egymás után következését. A hosszú, érzelmekre ható előkészítés után a két felszólító módú igéből álló parancsoló mondat.

Egyébként titkos jelszó volt ez: a Bécsben szolgáló magyar katonákat lázadásra és hazatérésre szólította fel. 

Előrevetíti a katonafiúk hazatérésének a küzdelmes útját. Le se szállnak a nyeregből, amíg haza nem érnek.

Később Pál úr, Richárd hű szolgája bevallotta a gazdájának, hogy alárendeltjei – egyébként hűséges katonái – erre a parancsszóra megölték volna szeretett hadnagyukat, hogy a hazaárulás gyalázatától megmentsék.

Richárd életében ez többszörös fordulatot jelentett: életmentés egyrészt, és választás másrészt: a hazaszeretet legyőzte a császárnak tett eskü kötelező erejét.

S a regény cselekményében döntő lépés volt ez a huszáros bravúr: a katona most már ott harcol, ahol a helye van.

Baradlayné a harmadik fiát, Jenőt tudja a legnehezebben hazahívni. Első lépésben a számára elküldött levél Rideghváry és Alphonsine fondorlatos előkészítésének eredményeképpen ellenkező reakciót váltott ki Jenőből. Jenőnek választania kellett: vagy az apa által megjelölt úton halad tovább a hivatalnoki ranglistán fokozatosan fölfelé emelkedve (személyi titkár először, s a szabadságharc leverése után esetleg majd nagykövet is lehet), feleségül véve a szeretett nőt, Alphonsinet, vagy az édesanyjával együtt hazamegy Nemesdombra (a családi birtokra), és lemond a hivatali sikerről és a szerelemről.

Második lépésben az anya személyesen könyörög neki, testvérei életéért könyörög.

– Te visszatértél? (…) Miért nem parancsoltál velem?

      – Ó, fiam, én nem parancsolok (…) könyörögni jöttem hozzád (…)Nem akarlak én lebeszélni semmiről, amit te elhatároztál magadban (…) Ó, én nem vagyok más, mint egy gyászoló özvegy, ki fiainak megásott sírja mellett könyörög (…) Hogyne jöttem volna vissza, hogy még egyszer lássalak utoljára az életben.

–  Ó, ne mondd azt!

– Messze fogsz menni tőlünk, s jaj nekünk, mikor ismét visszatérsz (…) a két hűtlen Baradlay ellen tulajdon testvérük, a harmadik indult el meghívni a nagy hatalmú szövetségest.

                        Jenő arca sápadt lett, mint a szobor; merev tekintettel bámult maga elé. Ezt neki nem mondták elébb (…)

                        Anyja folytatá:

–  És majd akkor, midőn gazdag és hatalmas fogsz lenni, midőn egyedül fogod bírni mindazt, amit most együtt bírunk veled, midőn boldogságod fényében úszni fogsz, fiam, emlékezzél ez órára, anyád könyörgő szavára: fiam! Bátyád gyermekeit koldulni ne engedd!

–   Anyám! (…) Én nem indulok el azon az úton. (JKK R 27: 330-335).

A szereplő-reflektor: Baradlayné.

Relációja – kivel: Jenővel (legkisebb fiával).

Relációja – mivel: A hatalommal és az ál-boldogsággal (keserű az ilyen boldogság, amely mások szenvedésére épül).

A szereplő lelkiállapota: A fiai, unokái életéért  könyörgő anya.

Hangnem: Érzelemteli/Megrendítő/Ironikus

Jenőt fokról fokra győzi meg az édesanyja arról, hogy nem választott helyesen. Ismerve fia szerető szívét, annak megrendültségét használja ki és ébreszti fel a komor valóságra: eszközként akarják őt, Jenőt felhasználni, vele akarják az országba hívatni az orosz nagyhatalmat, hogy leverje testvérei szabadságharcát.

Töredezett, szünetekkel teli szöveg. A hasonlat: a fiait gyászoló özvegy képe még nem valóság, csupán prófécia, de az érző lélek (Jenő) számára megrendítő tény.

Jenő arca sápadt lett, mint a szobor; merev tekintettel bámult maga elé. Ez a szoborrá merevedés jelzi a belső lelki drámáját a fiúnak. Tudatára ébredt annak, hogy becsapták.

S az anyjával tart. Ez az a fordulat az életében, amikor lemond minden álmáról, vágyáról és követi a lelkiismeret szavát, s jut el majd fokról-fokra a végső önfeláldozásig.

A három fiú jelleméhez, eltérő körülményeik által meghatározott helyzetükhöz igazodnak az anya beszédét előadó szövegek: Ödönhöz távirati stílusban szól, Richárdhoz katonás, parancsszóval záruló meggyőzés hangján, s a legkisebb fiához a lelki húrokat megpendítő, drámai könyörgés hangján elzokogott rábeszéléssel.

Egy másik fontos narratív elem a szövegben: Alphonsine notesze, mint terhelő bizonyíték a haditörvényszéki tárgyaláson kettős szerepet kap a regényben. Jenő reflektorként visszaemlékezik azokra a pillanatokra, amikor Alphonsine feljegyezte őket. Alphonsine Ödön forradalomra buzdító szavait a Jenő vállára tett noteszben írta le. S azt hazudta akkor Jenőnek, hogy azért örökíti meg e szavakat az albuma számára, hogy soha el ne felejtse, örök emléke legyen az akkori nagy napnak. A notesz, mint terhelő bizonyíték megrendítő hatással van Jenőre, megkönnyíti számára a halál vállalását.

A hadbíró egy tárcából kiszakított lapot adott kezébe, hogy olvassa, ami azokon írva van plajbásszal.

Hogyne emlékezett volna azon szavakra Jenő? Hisz Alphonsine írta azokat fel amaz emlékezetes erkély alatt, midőn testvére szónoklatát hallgatták együtt.

Az ő vállára téve tárcáját, jegyezgeté fel e neves mondásokat – albuma számára.

                                                                                          (JKK R 28: 286)

A szereplő-reflektor: Jenő

Relációja – kivel: Alphonsine-nal

Relációja – mivel: A noteszlappal.

A reláció minősítése: Negatív

Lelkiállapota: A szeretett nőben való csalódott/Keserűség a lány álnoksága miatt.

Hangnem: Drámai/Ironikus

Drámai és ironikus egyben a szöveg hangneme, mert ellentét figyelhető meg a Jenő emlékezetében levő szavak (az akkori szituáció) és a noteszlap jelenlegi helyzetben betöltött szerepe (terhelő bizonyíték) között.

Az ellentét csattanója a kérdés érzelmi telítettségére következő szerzői kiemelés. Az akkori szóhasználat változatlanul megismétlődik a tárgyalás perceiben Jenő emlékezetében (amaz emlékezetes erkély, testvére szónoklatát hallgatták együtt, e neves mondásokat), s csak a gondolatjellel jelzett szünet után következik a csattanó: albuma számára. Itt már nyilvánvaló a szövegben fokozatosan előkészített csattanó: hazudott neki akkor a lány, nem albumba írta ő azokat a szavakat, hanem terhelő bizonyítéknak jegyezte le (és nem jegyezgette). A szeretett lány kétszínűsége ekkor lett nyilvánvaló Jenő előtt, aki most már könnyű szívvel vállalta a halált. (Már nem volt semmi sem, ami itt visszatartotta volna a földi életben, amiért érdemes lett volna élnie).

A reflektorszerep váltása itt drámaivá teszi a bemutatott jelenetet. Mindez csak Jenő lelkében játszódott le, a bírái nem észleltek semmit a benne lezajlott tragédiából. S a leleplezésből adódóan a szöveg hangneme is ironikusra vált.

Az előbb elemzett idézetek: a szereplők sorsának párhuzama, és egymás mellett haladása mindaddig, amíg egyiknek az életfonala megszakad, majd a belső szinten, a szereplők lelkében lezajló reflektorváltás mindkét esetben tragikussá, drámaivá teszi a fordulatot a narrációs szövegben.

Párhuzam, ellentét, belső síkváltás mind a regény költői üzenetét hivatott jelképi szinten érzékeltetni. A forradalom és szabadságharc nemes eszméje a legkülönbözőbb lelkületű embereket, egyéneket is cselekvésre késztette. Mindenki áldozatot vállalt a maga módján. A jelképes szerepcsere (Ödön–Jenő nevek német nyelvű felcserélése) pedig a népmesei fordulat eszközével él. A legkisebb, a leggyengébb hozza meg a legnagyobb áldozatot: életét adja a hazáért, a családért, a testvéréért, a gyermekekért (hogy ne legyenek árvák testvére gyermekei).

Hősköltemény a regény eposzi emelkedettségében, líraiságában. Mindenki azonban egyénileg éli meg a szabadságharc leverésének a tragédiáját.

A belső reflektorváltással pedig a tragédia katarzisát váltja ki a szerző a fiktív és a valóságos olvasóban egyaránt. A katarzis pedig a lelki megtisztulást eredményezi.

A narrációs szöveg szövegszervező elve az ellentét. Két pólus, két akarat feszül egymással szemben a regényben. Az egyik pólus a kőszívű ember, akinek a szíve jelképesen megkövesült nemcsak a betegsége miatt, hanem a zsarnoki, lélek nélküli, csupán a hatalomszerzésre törő családfői ténykedése miatt is.

A család sorsának az irányítását a kőszívű ember szeretné még halála után is a kezében tartani a végrendelet által. De az emberi érzelmeket teljesen figyelmen kívül hagyja, s megcsonkítaná lélekben a saját fiait. S mindezt miért? Hogy az alapjaiban roskadozó nemesi rendre támaszkodó önkényuralmi államformát fenntartsa. Ezzel száll szembe a "gyémántszívű asszony", a kőszívű ember felesége, a fiúk édesanyja. Embereket, önmaguk erejében bízó, nemes eszményekért dobogó szívű, határozott fiúkat akar, akik az életüket is képesek feláldozni a hazáért, ha arra szükség van. S ez a másik pólus, a katartikus igazságszolgáltatás ennek a győzelmét hirdeti a regényben. Leverték a forradalmat és a szabadságharcot, látszólag győzött a kőszívű ember: az anya a halálba küldte a saját fiait – de nem tehetett másként. Olyan eszmékért szálltak síkra, amely a humánus életeszményt állította követendő példának: hazaszeretet, hűség, áldozatvállalás.

A kiválasztott idézetek, mind ezt példázzák s a reflektor-szerep elemzése, pedig a nézőpont elvet érvényesíti a szövegszervezésben több szinten: a cselekmény, a mondatszerkesztés, a szóképek, a stílusalakzatok és a szóhasználat szintjén.

Az ellentét két életfelfogás összecsapásának a képi kivetülése, s a végkifejlet jelképezi a költői mondanivalót: a szabadság eszméjének még az egyéni boldogság feladásának az árán is győzedelmeskednie kell, s ennek a bizonyítása a hármas szálon futó párhuzamos egyéni sorsoknak a bemutatása.

Összegezés: A nézőpont elméletek bemutatásával a reflektorszerep szövegszervezői funkcióját, elméleti megalapozottságát szerettem volna bizonyítani.

A reflektorszerep elemzése Jókai regényeiben a cselekmény fikcionális világában, a szövegek nyelvi megformálásának szintjén és a jellem ábrázolásában egybevágóan egységes képet nyújt.

Szimbolikus jelentést hordoz: a tulajdonképpeni költői üzenet felfedését segíti a fokalizálás módszerével az egyes regényekben. A keretes, a párhuzamos és a lineáris szerkezetű regényekben a reflektorszerep váltakozása a nézőpont szerinti szövegszerveződést határozza meg.

A továbbiakban ezt a folyamatot szeretném nyomon követni dolgozatom egyes fejezeteiben, az elemzett regényeket szerkezeti felépítésük szerint csoportosítva.

Csak a keretes szerkezetű regényekben elemzem a reflektorszerepet, a másik két szerkezettípussal további kutatásaimban szeretnék foglalkozni.

Könyvészet

Booth, Wayne C.  Retorica romanului. Bucureşti, Editura Univers, 1961/1973

Cassirer, Ernst.  An Essay on Man. New Haven, Conn, Yale University Press, 1944.

Eco, Umberto. Şase plimbări prin pădurea narativă. Bucureşti, Editura Pontica, 1994/1997.

Fowler, R. Linguistics and the Novel. London, Methuen, 1977. 

Genette, Gérald .  Figuri. I-III. Bucureşti, Editura Univers, 1966/1969/1972/1978.

Leech, Geoffrey N.– Short, Michael H.  Style in English Fiction. A Linguistic Introduction to English Fictional Prose. London, Longman, 1981.

Martonyi Éva. Realista szövegen végzett szemiotikai gyakorlatok problémái. In: Az irodalmi elbeszélés elméleti kérdései : Narratológiai tanulmányok. [Vol. curavit Z. Kanyó], [írta Németh G. Béla et al.]. Szeged, JATE, 1980.

Székelyföldi Szerzők Napjai – az V. Székelyföld Napok keretében szervezett eseménysorozat

http://www.erdely.ma/ajanlo.php?id=173917&cim=szekelyfoldi_szerzok_napjai_az_v_szekelyfold_napok_kereteben_szervezett_esemenysorozat

2014.10.08.

Hargita és Kovászna megye tanácsa, Marosszéki önkormányzatokkal összefogva, kulturális intézményei közreműködésével, kulturális és civilszervezetekkel közösen, október 9–19. között szervezi meg az V. Székelyföld Napokat. A rendezvénysorozat keretében első ízben szervezzük meg 2014. október 13–15. között a Székelyföldi Szerzők Napjait a Kájoni János Megyei Könyvtár kezdeményezésére. 

A tematikus napok rendezvényeinek célja, hogy térségünk saját irodalmi értékeire, székelyföldi alkotóinkra, kiadványainkra irányítsák tágabb közösségünk figyelmét. E napok rendezvényei alkalmat teremtenek arra is, hogy jobban megismerjük irodalmi jelenünket, köztünk élő, kortárs alkotóinkat. 

Felhívásunkra huszonkét székelyföldi könyvtár kapcsolódott be a Székelyföldi Szerzők Napjai idei rendezvénysorozatába, hozzájárulva ezáltal régiónk kulturális-irodalmi értékeinek felmutatásához. Ebben az időszakban író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, szavalóversenyeket, kiállításokat szerveznek a székelyföldi könyvtárak – a helyi önkormányzatokkal, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve – , amelyekre minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak.

A Székelyföldi Szerzők Napjai eseménysorozat Facebook oldala:

https://www.facebook.com/events/272516942947289/

Részletes program

Október 13., hétfő

Kézdivásárhelyi szerzők művei a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban

– könyvkiállítás, megtekinthető október 13–15. között

Szervező: Kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

Helyszín: Kézdivásárhely, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

12.00 Anyanyelvünk megtartó ereje Székelyföldön – könyvbemutató és beszélgetés. Dr. Borcsa János irodalomkritikus Nehéz hűségcímű könyvének bemutatója. Kányádi Sándor és más kortárs székelyföldi szerzők munkásságának méltatása, helytörténettel egybekapcsolva.

Meghívott: dr. Borcsa János irodalomkritikus

Szervező: a Kézdikővári Általános Iskola könyvtára

Helyszín: Kézdikővár, művelődési ház

14.00 Ismerd meg a faludat!–beszélgetés Gyimesközéplok hagyományairól, helytörténetéről „A gyimesi hegyek kőből vannak rakva": Gyimesközéplok monográfiájacímű kötet szerzőivel, Tankó Gyula néprajzkutatóval, nyugalmazott tanárral és Mihók Edit községi könyvtárossal.

Szervező: Gyimesközéploki Községi Könyvtár

Helyszín: Gyimesközéploki Községi Könyvtár

17.00 Székely jelképek pecséten, címerben – könyvbemutató

A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjainak szimbólumtörténeti kiadványai. Házigazda: Keresztes Csongor könyvtárigazgató.

Szervező: Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont

Helyszín: Gyergyószentmiklós, a Városi Könyvtár kiállítóterme

17.00 Dr. Egyed Ákos: Erdély 1848–1849 – író-olvasó találkozó, Egyed Ákos történészelőadása és beszélgetés Erdély 1848–1849 című kötete kapcsán

Szervező: Kájoni János Megyei Könyvtár, Baka János Községi, Könyvtár, Csíkszentmárton Önkormányzata

Helyszín: Csíkszentmárton, Baka János Községi Könyvtár

18.00 Orbán Balázs nyomában. Vári Attilával a Székelyföldön

– a Székelyföld folyóirat és a Székely Könyvtár sorozat bemutatója

Szervező: Hargita Kiadóhivatal, Kájoni János Megyei Könyvtár

Helyszín: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár

18.00 Szente B. Levente szerzői estje –a székelykeresztúri költő, újságíró gyerekverseit, meséit mutatja be

Szervező: Székelykeresztúri Városi Könyvtár

Helyszín: Székelykeresztúr, Városi Könyvtár

Október 14., kedd

12.00 Októberi lakoma – Kányádi Sándor gyermekversei – kedvenc versem témájú rajzkiállítás, verstotó, megzenésített versek hallgatása tanulással egybekötve, az Árkosi Gelei József Általános Iskola diákjainak részvételével.

Szervező: Árkosi Községi Könyvtár , Gelei József Általános Iskola

Helyszín: Árkos, Gelei József Általános Iskola

10.00 Lélekmorzsák és Holdvirágok – író-olvasó találkozó versfelolvasással

György Emőke és Péter Éva Erika lövétei kortárs szerzők olvasnak fel köteteikből.

Szervező: Lövétei Községi Könyvtár

Helyszín: Lövéte, Községi Könyvtár

11.00 „Valaki jár a fák hegyén" – Kányádi Sándor verseivel ízesített szavalóverseny

Szervező: Bardóci és Erdőfülei Általános Iskola, Bardóci Községi Könyvtár

Helyszín: Bardóci Községi Könyvtár

11.00 Sós kertbe... ugorka – Népi gyermekjátékok, találós kérdések gyűjteménye a Sóvidékről

– játékos könyvbemutató. Meghívott: Kelemen Magdolna nyugalmazott óvónő, a kötet szerzője.A helyszínen a könyvben bemutatott gyermekjátékok kipróbálására is lehetőség lesz.

Szervező: Parajd, Áprily Lajos Általános Iskola könyvtára

Helyszín: Parajd, óvoda

14.00 85 éve született Kányádi Sándor – Kányádi életművének bemutatása:felolvasás, a költő megzenésített verseinek hallgatása, felnőtteknek és gyerekeknek szóló köteteinek ismertetése.

Szervező: Etéd, Községi Könyvtár

Helyszín: Etéd, Községi Könyvtár

14.00 Földhöz vert csoda az élet számlájára – felolvasás Rafi Lajos (1970–2013) gyergyószárhegyi költő verseiből

Szervező: Gyergyószárhegy Községi Könyvtára

Helyszín: Gyergyószárhegy, Községi Könyvtár

16.00 Dr. Borbély András előadóestje – a gyergyóremetei születésű dr. Borbély András költő legújabb, Szél című verseskötetének bemutatója.

Szervező: Gyergyóremetei Községi Könyvtár

Helyszín: Gyergyóremete, a községháza tanácsterme

17.00 Kézdivásárhelyi költők a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban

– beszélgetés és versolvasás Fekete Vince, Sántha Attila, Dimény-Haszmann Árpád költőkkel. Moderátor: Dr. Borcsa János irodalomkritikus. Ez alkalommal adják át a könyvtár felújított pincéjét a nagyközönség számára, ahol a könyvtár helytörténeti részlege kapott helyet.

Szervező: Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

Helyszín: Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

18.00 Székely jelképek pecséten, címerben – könyvbemutató

A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjainak szimbólumtörténeti kiadványai. Szervező: Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport, Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont,Kájoni János Megyei Könyvtár

Helyszín: Csíkszereda,Kájoni János Megyei Könyvtár

18.00 Muszka Sándor: Sanyi bá – könyvbemutató

A kötetet a szerző mutatja be. Házigazda: Keresztes Csongor könyvtárigazgató

Helyszín: Gyergyószentmiklós, Városi könyvtár kiállítóterme.

Szervező: Gyergyószentmiklósi Városi könyvtár

11.00 Antal Áron emlékezete

A Csíkdánfalvi Községi Könyvtár és a Petőfi Sándor Iskolaközpont Könyvbúvárok olvasóköre közös felolvasás-órát tart a csíkdánfalvi származású Antal Áron (1881–1966 ) író, tanár és történész Köderdő mellől című novelláskötetéből.

Szervező:Csíkdánfalvi Községi Könyvtár, Petőfi Sándor Iskolaközpont

Helyszín: Csíkdánfalva, Községi Könyvtár

19.00 Novellaest Kádár Sára Hajnalkával

Meghívott: Kádár Sára Hajnalka Sepsiszentgyörgyön élő, illyefalvi származású nyugalmazott tanárnő. A szerző szülőfalujához kötődő novelláinak felolvasását kötetlen beszélgetés követi.

Szervező: Illyefalva, Fábián Ernő Községi Könyvtár

Helyszín: Illyefalva, Művelődési Ház

Október 15., szerda 

11.00 Kányádi Sándor olvasó-óra

Szervező: Farkaslaka Községi Könyvtára, Tamási Áron Általános Iskola

Helyszín: Farkaslaka,Tamási Áron Általános Iskola

18.00 Orbán Balázs nyomában Vári Attilával a Székelyföldön – a Székelyföld folyóirat és a Székely Könyvtár sorozat bemutatója

Szervező: Hargita Kiadóhivatal, Bod Péter Megyei Könyvtár

Helyszín: Sepsiszentgyörgy, Bod Péter Megyei Könyvtár

18.00 „A gyimesi hegyek kőből vannak rakva" – Gyimesközéplok község monográfiája – könyvbemutató. Meghívottak a kötet szerzői: Tankó Gyula tanár, néprajzkutató és Mihók Edit könyvtáros

Szervezők: Kájoni János Megyei Könyvtár, Gyimesközéploki Községi Könyvtár

Helyszín: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár

18.00 Székelyföldi Szerzők Napja Kápolnásfalu könyvtárában – irodalmi est Kányádi Sándor születésének85. évfordulójára vers- és mesemondással, felolvasás Lőrincz György író, Kápolnásfalu szülöttje műveiből

Szervező: Kápolnásfalu Községi Könyvtára

Helyszín: Kápolnásfalu, Községi Könyvtár

18.00 Zenés irodalmi est Kányádi Sándor születésének 85. évfordulójára – Kányádi Sándor, valamint Siménfalva szülöttei, Elekes Ferenc és Farkas Árpád verseiből készült zenés-verses műsor a Marosi Gergely Általános Iskola diákjainak közreműködésével

Szervező: Siménfalva Községi Könyvtára

Helyszín: Siménfalva, Községi Könyvtár

19.00 Cseke Péter utazásai időben és térben – találkozó Cseke Péter íróval, irodalomtörténésszel.

Szervező: Homoródszentmárton Község Önkormányzata, Kájoni János Megyei Könyvtár

Helyszín: Homoródszentmárton, Művelődési Ház

Október 17., péntek

18.00 Korondi szerzők képcsarnoka – Kedei Zoltán képszőművész grafikai kiállításának megnyitója. Megnyitja: Vinczeffy László képzőművész

Szervező: Korond Község Önkormányzata, Korond Község Könyvtára

Helyszín: Korond, Páll Lajos Művelődési Ház előcsarnoka

18.30 A Nyelv Szobra – 20 éves a Korondon megjelenő Hazanéző Könyvek sorozat– hangoskönyv-bemutató. A Hazanéző öt költőjét bemutató kiadványt a szerkesztő, Ambrus Lajos ismerteti. Eladással egybekötött kiállítás a Hazanéző szerzőinek köteteiből.

Szervező: Korond Község Önkormányzata, Korond Község Könyvtára

Helyszín: Korond, Páll Lajos Művelődési Ház nagyterme

Közlemény

Színház, másképp?

http://erdely.ma/kultura.php?id=159737&cim=szinhaz_maskepp

2014.03.02. 

Forrás: hirmondo.ro

Szerda este Peter Handke Közönséggyalázás című drámájával folytatódott a Ponopol Egyesület, valamint a Tein Teaház által megálmodott és ez utóbbi falai között otthonra talált felolvasószínház Sepsiszentgyörgyön.

A szerzőről egyik kritikusa így nyilatkozik: „Az osztrák költő, dráma- és regényíró a neoavantgárd »kísérletező« műfajait műveli. Közönséggyalázás című színpadi monológja (1966) nyitja meg az úgynevezett beszédjátékainak sorát. Az egyetlen monológ formájában komponált darab a színházlátogató rutinfogyasztói konvencióját leplezi le.” A művet felolvasó Derzsi Dezső, Kolcsár József és Pálffy Tibor színművészek, ráérezve és ráhangolódva a mű napjainkban is időszerű mondanivalójára, hitelesen közvetítették azt a közönség népes tábora felé

Nem tudni, hogy a fényözönben fürdő színpad és a rajta különböző élethelyzeteket megélő színészek, valamint a történteket éberen követő, de sötétben kuksoló, arctalan közönség között feszülő távolság feloldásának szándéka vezérelte-e a sorozatot útjára bocsájtó ötletgazdákat, vagy csupán a drámára szomjazó, de Thália szentélyétől valamiért távol maradó réteggel történő megízleltetése, esetleg mindkettő. Bárhogyan is legyen, a fiatalokkal zsúfolásig megtelt terem bebizonyította, van igény az ilyen és hasonló megnyilvánulásokra.Bedő Zoltán  Székely Hírmondó

A Könyvkiadás Kollégiuma nyílt pályázati felhívása

Pályázati cél: A Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdet a könyvkiadási tevékenység 2014. évi megújítására, fejlesztésére, a magyar könyvkultúra jelentős értékeinek létrehozására az alábbi témakörökben.

Pályázati feltételek: a pályázó az NKA portálján a regisztrációt megtette

Támogatás formája: valamennyi altémánál vissza nem térítendő támogatás.

Támogatás forrása a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény  LXVII. Nemzeti Kulturális Alap fejezet.

Felhívjuk a pályázók figyelmét:

• 2014-től a Könyvkiadás Kollégiuma a pályázati altéma rendszert a könyvkiadók működéséhez, méreteihez igazítva olyan módon alakítja át, hogy az jobban igazodjon a kiadói igényekhez. A támogatást a kiadók éves könyvcímszáma alapján lehet pályázni kiadói program (3431) vagy egy-egy könyv kiadását célzó pályázat(3412, 3436, 3437, 3438) formájában. Azon kiadók, akik évente 8 vagy több könyvcímmel tudnak pályázni az NKA Könyvkiadás Kollégiumánál könyvkiadói programpályázatot adhatnak be, nem indulhatnak az egy-egy könyv kiadását célzó szépirodalmi (3436), ismeretterjesztő (3437), művészeti (3412) és gyermekirodalom (3438) altémában. Azon kiadók, akik kevesebb, mint 8 művet adnak ki évente, a tavaszi és őszi pályázati kiírások egy-egy könyv kiadását célzó pályázatain indulhatnak könyveikkel, altémánként 2-2 pályázattal.
• Magyarországon bejegyzett pályázó köteles a támogatott kiadványt magyarországi székhelyű nyomdával előállíttatni.
• Amennyiben a pályázó saját nyomdával rendelkezik, és a saját nyomdájában kívánja a kiadványt elkészíteni, úgy a nyomdaköltségek közül csak a kiadvány megjelentetéséhez szükséges szakmai anyagok (papír, festék) számlával igazolható megvételéhez kérhető támogatás. Ebből az is következik, hogy az egyéb nyomdai kiadások jogcímekre nem igényelhet támogatást kivéve, ha külső nyomdai szolgáltatást vesz igénybe.
• A Könyvkiadás Kollégiuma a közgyűjteményi évkönyvek, periodikák, speciális kiadványok (pl. adattárak, segédletek, forráskiadások) megjelentetését nem támogatja, mivel az a Közgyűjtemények Kollégiuma hatáskörébe tartozik.
• A kollégium csak a jogtiszta művek kiadását támogatja. A kiadásra szánt mű felhasználására vonatkozó engedély megszerzése, valamint az engedélyből fakadó igények teljesítése a pályázók kötelessége és felelőssége. Az ebből eredő esetleges jogviták esetén a pályázó tartozik helytállni.

1.

A Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdet művészeti tárgyú, illetve a különböző művészeti területekhez kapcsolódó, azokat bemutató, értelmező, értékelő művek hagyományos módon történőmegjelentetésének támogatására.

Pályázni a hazai művészeti élet különböző területeiről készült, az ott megszülető értékeket, illetve azok elemzését, értelmezését, értékelését bemutató kiadványok, albumok megjelentetésére lehet.

Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 40 millió Ft.

Altéma kódszáma: 3412

Pályázók köre:

1. olyan szervezetek, amelyek alapító okiratában/alapszabályában/cégkivonatában a könyvkiadási tevékenység vagy a könyvek megjelentetését előmozdító, segítő tevékenység fel van tüntetve (az erre utaló bejegyzéstmagyarországi gazdasági társaságok esetén a cégkivonatban, egyéb szervezeti forma esetén – kivéve egyéni vállalkozó /l. alább/ – az alapító okiratban/alapszabályban, jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell töltenia pályázathoz),
2. színházi, zenei, alkotóművészeti, előadó-művészeti, építőművészeti szervezetek, (a szakmai tevékenységre utaló bejegyzést az alapító okiratban/alapszabályban/cégkivonatban jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell tölteni a pályázathoz),
3. hazai és határon túli muzeális intézmények (nem jogi személy esetén annak fenntartója),
4. olyan egyéni vállalkozók, akik kiadói tevékenységgel rendelkeznek, az  erről szóló igazolást fel kell tölteni a pályázathoz.

Pályázati cél megvalósításának időtartama:

Pályázni a 2014. április 1. és 2015. június 30. között megjelenő kiadványokra lehet.

A támogatott pályázat pénzügyi elszámolásában a kiadások kezdő időpontja (a számlák teljesítésének legkorábbi időpontja (adatlap 6.4. pont) a támogatott feladat megvalósításának kezdő időpontját (adatlap 6.1. pont) megelőző maximum 60 nap lehet.

A támogatás fejében a támogatott pályázónak kötelező a támogatási szerződésben meghatározott helyre leszállítani – a könyv megjelenésekor – a támogatott könyvből 60 példányt. A beszállított könyvek áfája a támogatott pályázót terheli. A beszállított könyvek könyvtárakba kerülnek.

Egy pályázó maximum 2 kiadvánnyal pályázhat, de mindegyik kiadványra külön pályázati adatlapot kell kitölteni és a mellékleteket csatolni.

Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amely korábban már az NKA bármelyik kollégiumától támogatásban részesült, kivétel az alkotói támogatás, illetve az olyan kiadvány, amelynek azelőkészítésére már nyert a pályázó támogatást.

A pályázati adatlapon fel kell tüntetni, hogy a pályázat melyik művészeti területet (Pályázati adatlap 1. oldal „szakterület”) érinti.

A pályázat adatlapjának költségvetésében (4.2.2. pont) a könyv eladásából – a megjelentetést követő egy éven belül – várható bevétel kitöltése is feltétlenül szükséges (amennyiben nem keletkezik könyvértékesítési bevétel, akkor a 0 Ft-ot is jelezni kell az adatlap 4.2.2. pontjában /A oszlop= a bevétel megnevezése, B oszlop=az értékesítésből várható bevétel összege/)!

Finanszírozás módja: a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít a beszámoló elfogadása előtt támogatási előleg folyósítására.

Nevezési díj összege/mértéke: A kollégium nevezési díjat ír elő. A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 1%-át, amely magába foglalja a 27%-os áfát is – de minimum 5000 Ft-ot –, köteles befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA-portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk „Nevezési díj” pontban leírt feltételeknek megfelelően.

A nevezési díj megfizetésének elmulasztása, illetve az előírtnál alacsonyabb mértékű teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után!

A nevezési díj a döntés eredményétől függetlenül nem kerül visszafizetésre!

Saját forrás biztosítása: A pályázó részére kötelező saját forrás biztosítását és igazolását a kollégium nem írja elő.

Támogatás az alábbi kiadási jogcímekre igényelhető:

• írói tiszteletdíj,
• illusztrátori tiszteletdíj,
• fotós tiszteletdíja,
• sajtó alá rendezés tiszteletdíja,
• jegyzetírás tiszteletdíja,
• szöveggondozás tiszteletdíja,
• fordítói tiszteletdíj,
• lektorálási tiszteletdíj,
• szerkesztő tiszteletdíja,
• főszerkesztő tiszteletdíja,
• olvasószerkesztő tiszteletdíja,
• tervezőszerkesztő tiszteletdíja,
• képszerkesztő tiszteletdíja,
• névmutató készítésének tiszteletdíja,

A fenti tiszteletdíjak kifizetése lehet dologi (számlás) kifizetés vagy személyi jellegű kifizetés is. Személyi jellegű kifizetés esetében a kapcsolódó járulékra is igényelhető támogatás.

• szerzői jogdíjak,
• nyomdai előkészítési munkák az alábbi jogcímekre:
  • szöveg- és képbevitel (írás, szkennelés),
  • grafikai tervezés, borítótervezés,
  • kiadványszerkesztés (szedés, tördelés),
  • képfeldolgozás (szerkesztés, optimalizálás),
  • korrektúra,

• nyomdaköltség (levilágítás, papírköltség, montírozás, nyomás, kötés, hajtogatás, körbevágás, csomagolás),
• marketing- és hirdetési költségekre (erre a jogcímre az NKA-tól igényelt támogatás max. 10%-a kérhető, a megítélt támogatás max. 10%-a használható fel).

Amennyiben a pályázó a kiírás pontjaiban felsorolt költségektől eltérő költségjogcímet is megjelöl, és ahhoz támogatást is igényel, azt röviden indokolnia kell. Erre a rendszer figyelmezteti, e nélkül nem tudja a pályázat kitöltését folytatni. Az eltérő jogcím támogathatóságáról – az indokok figyelembevételével – a kollégium dönt.

Pályázati adatlap 7. pontjához feltöltendő mellékletek:

1. az „A” és „D” pontba tartozó pályázói kör esetén: a kiadói vagy a könyvkiadást elősegítő tevékenység, a „B” pontba tartozó pályázók esetén a szakmai tevékenység igazolása a fent leírt módon, vagy nyilatkozat arról, hogy a pályázó a „C” pont alá tartozik.
2. kézirat, a benyújtáskori állapotában (Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amelynek kézirata még részben sem készült el! Amennyiben a kézirat nem fér bele a terjedelmi korlátba (10 MB), akkor a szöveges részt és a képanyagot külön-külön kell bontani, és a képeket az adatlap 7. pontjában az „Egyéb melléklet”-hez „pdf” formátumban kell feltölteni)
3. kézirat részletes szinopszisa és tartalomjegyzéke (maximum 3+2 oldal terjedelemben, amennyiben a könyvnek lesz tartalomjegyzéke, akkor kötelező csatolni, amennyiben nem lesz a kiadványnak tartalomjegyzéke, akkor arról kell nyilatkozni!),
   A 2. és 3. melléklet kiváltja az adatlap 3.3 pontja szerinti kötelező témaleírást, így azt kérjük, ne csatolják!
4. szerző vagy szerkesztő szakmai életrajza,
5. Könyvkiadási betétlap, amely tartalmazza a könyv kiadási paramétereit (terjedelem, példányszám, a nyomdai kivitelezés paraméterei, tervezett bolti ár). Ezeket az adatokat az elszámolásban is szerepeltetni kell,
6. Országos Széchényi Könyvtár kötelespéldány igazolása (az eddig megjelentetett kiadványokra vonatkozóan kell kikérni!),
7. nevezési díj befizetését igazoló postai utalvány vagy banki átutalási bizonylat másolata,
8. számlavezető pénzintézet igazolása a számlavezetésről.

A felhívás által előírt mellékleteket az alábbi módon tudja feltölteni:

Az előírt mellékletekből, mellékletenként (!) egy-egy „pdf” fájlt kell készíteni. A feltöltés előtt mindig végezzen ellenőrzést, hogy a „pdf” állományok visszaolvashatóak-e. Amennyiben a dokumentumok olvashatatlanok, az a pályázat érvénytelenségét okozhatja!

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.

A legnagyobb feltölthető állomány mérete: 10 MB

Nevezési díj megfizetésének rendje:

A nevezési díjat banki átutalással (átutalási megbízáson/elektronikus utalással) vagy postai (rózsaszín) csekken kell az NKA Igazgatósága 10032000-01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlára teljesíteni.

Az átutalási megbízáson, vagy elektronikus utalással kezdeményezett fizetés esetén a befizetést igazoló bizonylat közleményrovatában kérjük feltüntetni a pályázati adatlap jobb felső sarkában lévő „adatlap-azonosító” (A……..  N………. ) számot és az altéma kódszámát, továbbá az átutalási megbízás közleményrovatának végétől számított 7. pozícióban a # jelet, valamint az utolsó 5 pozícióban az 1B402 kódot.

Kérjük, mielőtt befizetését kezdeményezné, olvassa el figyelmesen az NKA-portálon aPályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk menüpontban leírtakat.

Valamennyi, a nevezési díjra vonatkozó információ megtalálható a részletes tájékoztatóban, az NKA-portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk pontban.

Elbírálás szempontjai:

A kollégium támogatja a hazai művészeti élet fontos értékeit, a jelentős életműveket, alkotói és előadó-művészeti csoportokat, a kiemelkedő alkotóművészeti törekvéseket és előadó-művészeti irányokat átfogóan, innovatívan bemutató, azokat elemző, értelmező művek kiadását. A kollégium fontosnak tartja, hogy a megszülető könyv külalakjában, kivitelében méltó módon képviselje az igényes tartalmat. A kuratórium továbbra sem támogatja a költségvetésben szereplő indokolatlanul magas költségeket.

Elszámolásra vonatkozó előírások:

Online módon benyújtott pályázat esetében a pályázat elszámolását az NKA-portál Felhasználói fiók menüpontba belépve, az adott pályázatnál az Elszámolás benyújtása link alatt nyújthatja be.

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.                A legnagyobb feltölthető állományméret pénzügyi elszámolás esetében 1 MB, szakmai beszámoló esetében 10 MB.

Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:

A pályázati elszámolásban az NKA által nyújtott támogatás összegével kell elszámolni, illetve szükséges igazolni a megfelelő példányszámú kiadvány beszállítását, továbbá fel kell tölteni a Szakmai beszámoló betétlapot, a kiadvány egy példányát pedig postai úton kell eljuttatni az NKA Igazgatóságára, amivel eleget tesznek a szakmai beszámolási kötelezettségüknek.

Támogatott pályázat esetén a pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell:

• az eredeti érvénytelenített bizonylatokról (számlák, számlát helyettesítő okiratok), pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokról (banki kivonat, pénztárbizonylat),  készített hitelesített másolatokat,
• a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű áru beszerzésének vagy szolgáltatás megrendelésének írásos dokumentumát (írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.  Amennyiben a támogatott az elszámolás során a fenti értékhatár feletti árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás írásos dokumentumait nem csatolja, az elszámolás során az értékhatár feletti számlák/bizonylatok nem vehetők figyelembe),
• a megbízási díjak, tiszteletdíjak számlázott szellemi tevékenység szerződéseinek másolatát, értékhatártól függetlenül.

2.

A Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdet könyvkiadói programok támogatására.

Pályázni meghatározott kiadói koncepciót tükröző: egy-egy összefogott sorozatot vagy a kiadó kiadványainak széles spektrumát bemutató minimum 8 könyvcímmel, magyar klasszikus és magyar kortárs szépirodalmi művek, ismeretterjesztő könyvek, művészeti kiadványok, albumok, a gyermek- és ifjúsági irodalom köteteinek magyar nyelvű megjelentetésére lehet. Egy pályázatra maximum 10 millió Ft támogatás igényelhető.

A kiadói programban felsorolt minimum 8 könyvcím között nem szerepelhet olyan könyvcím, amelyet a kiadó a Könyvkiadás Kollégiuma jelen pályázati felhívásának másik altémájára is benyújtott.

Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 170 millió Ft.

Igényelhető támogatás: maximum 10 millió Ft.

Altéma kódszáma: 3431

Pályázók köre:

• olyan könyvkiadók, amelyek már bizonyították, hogy fontos szellemi műhelyt alakítottak ki, és 2009–2013. között évente legalább öt, de ebben az időszakban összesen legalább 25 könyvet adtak ki.

Pályázati cél megvalósításának időtartama:

Pályázni a 2014. április 1. és 2016. június 30. között megjelenő kiadványokra lehet.

A támogatott pályázat pénzügyi elszámolásában a kiadások kezdő időpontja (a számlák teljesítésének legkorábbi időpontja (adatlap 6.4. pont) a támogatott feladat megvalósításának kezdő időpontját (adatlap 6.1. pont) megelőző maximum 60 nap lehet.

A támogatás fejében a támogatott pályázónak kötelező a támogatási szerződésben meghatározott helyre leszállítani – a könyv megjelenésekor – a támogatott könyvekből – könyvcímenként – 60 példányt. A beszállított könyvek áfája a támogatott pályázót terheli. A beszállított könyvek könyvtárakba kerülnek.

Egy kiadó egy pályázatot nyújthat be!

Az a pályázó, aki a kiadói programra pályázik, nem nyújthat be pályázatot jelen pályázati felhívás 3412-es, 3436-os és 3437-es altémájára.

A kiadói programban támogatást elnyerő pályázók nem adhatnak be pályázatot a Könyvkiadás Kollégiuma 2014. évi őszi pályázati felhívásának 3412-es, 3436-os, 3437-es és 3438-as altémájára.

A pályázat adatlapjának költségvetésében (4.2.2. pont) a könyvek eladásából – a megjelentetést követő egy éven belül – várható bevétel kitöltése is feltétlenül szükséges (amennyiben nem keletkezik könyvértékesítési bevétel, akkor a 0 Ft-ot is jelezni kell az adatlap 4.2.2. pontjában /A oszlop= a bevétel megnevezése, B oszlop=az értékesítésből várható bevétel összege/)! 

Finanszírozás módja: a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít a beszámoló elfogadása előtt támogatási előleg folyósítására.

Nevezési díj összege/mértéke:

A kollégium nevezési díjat ír elő. A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 3%-át, amely magában foglalja a 27%-os áfát is – de minimum 25 000 Ft-ot és maximum 50 000 Ft-ot –, köteles befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA-portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk„Nevezési díj” pontban leírt feltételeknek megfelelően.

A nevezési díj megfizetésének elmulasztása, illetve az előírtnál alacsonyabb mértékű teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után!

A nevezési díj a döntés eredményétől függetlenül nem kerül visszafizetésre!

Saját forrás biztosítása: A pályázó részére kötelező saját forrás biztosítását és igazolását a kollégium nem írja elő.

Támogatás az alábbi kiadási jogcímekre igényelhető:

• írói tiszteletdíj,
• illusztrátori tiszteletdíj,
• fotós tiszteletdíja,
• sajtó alá rendezés tiszteletdíja,
• jegyzetírás tiszteletdíja,
• szöveggondozás tiszteletdíja,
• fordítói tiszteletdíj,
• lektorálási tiszteletdíj,
• szerkesztő tiszteletdíja,
• főszerkesztő tiszteletdíja,
• olvasószerkesztő tiszteletdíja,
• tervezőszerkesztő tiszteletdíja,
• képszerkesztő tiszteletdíja,
• kontrollszerkesztő tiszteletdíja,
• sorozatszerkesztő tiszteletdíja,
• névmutató készítésének tiszteletdíja,

A fenti tiszteletdíjak kifizetése lehet dologi (számlás) kifizetés vagy személyi jellegű kifizetés is. Személyi jellegű kifizetés esetében a kapcsolódó járulékra is igényelhető támogatás.

• szerzői jogdíjak (külföldi és hazai),
• nyomdai előkészítési munkák az alábbi jogcímekre:
  • szöveg- és képbevitel (írás, szkennelés),
  • grafikai tervezés, borítótervezés,
  • kiadványszerkesztés (szedés, tördelés),
  • képfeldolgozás (szerkesztés, optimalizálás),
  • korrektúra,

• nyomdaköltség (levilágítás, papírköltség, montírozás, nyomás, kötés, hajtogatás, körbevágás, csomagolás),
• marketing- és hirdetési költségekre (erre a jogcímre az NKA-tól igényelt támogatás max. 15%-a kérhető, a megítélt támogatás max. 15%-a használható fel).

Amennyiben a pályázó a kiírás pontjaiban felsorolt költségektől eltérő költségjogcímet is megjelöl, és ahhoz támogatást is igényel, azt röviden indokolnia kell. Erre a rendszer figyelmezteti, e nélkül nem tudja a pályázat kitöltését folytatni. Az eltérő jogcím támogathatóságáról – az indokok figyelembevételével – a kollégium dönt.

Pályázati adatlap 7. pontjához feltöltendő mellékletek:

1. a kiadó könyvkiadási stratégiájának összefoglalása (maximum 2000 karakter terjedelemben),
   a jelen kiadói tervben megjelölt kiadványok:
2. fontossági sorrendje és a megjelentetés idejének ütemezését tartalmazó nyilatkozat
3. kéziratai kb. egy-egy ív terjedelmű jellegadó részlete (első oldalként tartalomjegyzékkel ellátva: szerző, mű címe, 1- 15. oldalig, stb.)
4. szinopszisai (kötetenként maximum 3 oldal terjedelemben),
5. kötetenkénti költségvetése (tervezett összes költség, valamint az igényelt költségek jogcímenkénti bontásában, a pályázati adatlap 4. pontja mintájára),
6. Könyvkiadási betétlap – kiadványonként külön – amely tartalmazza a kiadvány könyvészeti adatait: példányszám, formátum, kivitel (kötve, fűzve), terjedelem (nyomdai ívben), nyomtatás (színek száma), illusztráltság foka, tervezett bolti ár (a betétlapot géppel kérjük kitölteni),
   A kéziratrészleteket, szinopszisokat, a kötetenkénti részletes költségvetéseket és a könyvkiadási betétlapokat – mellékletenként – a fontossági sorrendben kell beszkennelni és feltölteni a pályázathoz.
7. terjesztésre vonatkozó kiadói elgondolás,
8. 2009–2013. között megjelentetett könyvek listája, évenkénti bontásban,
9. Országos Széchényi Könyvtár kötelespéldány-igazolása,
10. nevezési díj befizetését igazoló postai utalvány vagy banki átutalási bizonylat másolata,
11. számlavezető pénzintézet igazolása a számlavezetésről.

A felhívás által előírt mellékleteket az alábbi módon tudja feltölteni:

Az előírt mellékletekből, mellékletenként (!) egy-egy „pdf” fájlt kell készíteni. A feltöltés előtt mindig végezzen ellenőrzést, hogy a „pdf” állományok visszaolvashatóak-e. Amennyiben a dokumentumok olvashatatlanok, az a pályázat érvénytelenségét okozhatja!

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére. A legnagyobb feltölthető állomány mérete: 10 MB

Nevezési díj megfizetésének rendje:

A nevezési díjat banki átutalással (átutalási megbízáson/elektronikus utalással), vagy postai (rózsaszín) csekken kell az NKA Igazgatósága 10032000-01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlára teljesíteni.

Az átutalási megbízáson, vagy elektronikus utalással kezdeményezett fizetés esetén a befizetést igazoló bizonylat közleményrovatában kérjük feltüntetni a pályázati adatlap jobb felső sarkában lévő „adatlap-azonosító” (A……..  N………. ) számot és az altéma kódszámát, továbbá az átutalási megbízás közleményrovatának végétől számított 7. pozícióban a # jelet, valamint az utolsó 5 pozícióban az 1B402 kódot.

Kérjük, mielőtt befizetését kezdeményezné, olvassa el figyelmesen az NKA portálon aPályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk menüpontban leírtakat.

Valamennyi, a nevezési díjra vonatkozó információ megtalálható a részletes tájékoztatóban, az NKA portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk pontban.

Elbírálás szempontjai:

• előnyben részesülnek azok a könyvkiadói programok, amelyek jelentős szakmai, kulturális, morális értéket képviselnek,
• előnyt élveznek a magyar és az egyetemes kultúra értékeit felmutató sorozatok vagy a kiadó kiadványainak széles spektrumát bemutató pályázatok,
• a kuratórium továbbra sem támogatja a költségvetésben szereplő indokolatlanul magas költségeket.

Elszámolásra vonatkozó előírások:

Online módon benyújtott pályázat esetében a pályázat elszámolását az NKA-portál Felhasználói fiók menüpontba belépve, az adott pályázatnál az Elszámolás benyújtása link alatt nyújthatja be.

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.                A legnagyobb feltölthető állományméret pénzügyi elszámolás esetében 1MB, szakmai beszámoló esetében 10MB.

Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:

A pályázati elszámolásban az NKA által nyújtott támogatás összegével kell elszámolni, illetve szükséges igazolni a megfelelő példányszámú kiadvány beszállítását, továbbá fel kell tölteni – könyvenként – a Szakmai beszámoló betétlapot, a kiadványok egy-egy példányát pedig postai úton kell eljuttatni az NKA Igazgatóságára, amivel eleget tesznek a szakmai beszámolási kötelezettségüknek.

Támogatott pályázat esetén a pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell:

• az eredeti érvénytelenített bizonylatokról (számlák, számlát helyettesítő okiratok), pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokról (banki kivonat, pénztárbizonylat),  készített hitelesített másolatokat,
• a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű áru beszerzésének vagy szolgáltatás megrendelésének írásos dokumentumát (írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.  Amennyiben a támogatott az elszámolás során a fenti értékhatár feletti árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás írásos dokumentumait nem csatolja, az elszámolás során az értékhatár feletti számlák/bizonylatok nem vehetők figyelembe),
• a megbízási díjak, tiszteletdíjak számlázott szellemi tevékenység szerződéseinek másolatát, értékhatártól függetlenül.

3.

A Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdet klasszikus irodalmi örökségünk kritikai kiadásainakhagyományos módon történő megjelentetésének támogatására.

A kollégium azon kiadványokat tekinti kritikai kiadásnak, amelyek megfelelnek az MTA Textológiai Bizottsága által 2004-ben összeállított kritikai kiadások szabályzatában foglaltaknak. Az MTA Textológiai Bizottsága által ajánlott kritikai kiadások az elbírálásnál előnyt élveznek.

Altéma kódszáma: 3432

A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg : 6 millió Ft.

Pályázók köre:

1. olyan szervezetek, amelyek alapító okiratában/alapszabályában/cégkivonatában a könyvkiadási tevékenység vagy a könyvek megjelentetését előmozdító, segítő tevékenység fel van tüntetve (az erre utaló bejegyzést az alapító okiratban/alapszabályban/cégkivonatban jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell tölteni a pályázathoz),
2. olyan egyéni vállalkozók, akik kiadói tevékenységgel rendelkeznek, az erről szóló igazolást fel kell tölteni a pályázathoz.

A pályázati cél megvalósításának időtartama:

Pályázni a 2014. április 1. és 2015. június 30. között megjelenő kiadványokra lehet.

A támogatás fejében a támogatott pályázónak kötelező a támogatási szerződésben meghatározott helyre leszállítani – a könyv megjelenésekor – a támogatott könyvből 60 példányt. A beszállított könyvek áfája a támogatott pályázót terheli. A beszállított könyvek könyvtárakba kerülnek.

Egy pályázó maximum 2 kiadvánnyal pályázhat, de mindegyik kiadványra külön pályázati adatlapot kell kitölteni és a mellékleteket csatolni.

A pályázat adatlapjának költségvetésében (4.2.2. pont) a könyv eladásából – a megjelentetést követő egy éven belül – várható bevétel kitöltése is feltétlenül szükséges (amennyiben nem keletkezik könyvértékesítési bevétel, akkor a 0 Ft-ot is jelezni kell az adatlap 4.2.2. pontjában /A oszlop= a bevétel megnevezése, B oszlop=az értékesítésből várható bevétel összege/)!

A finanszírozás módja: a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít a beszámoló elfogadása előtt támogatási előleg folyósítására.

Nevezési díj összege/mértéke:

A kollégium nevezési díjat ír elő. A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 1%-át – amely magába foglalja a 27%-os áfát is –, de minimum 5000 Ft-ot köteles befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk „Nevezési díj” pontban leírt feltételeknek megfelelően.

A nevezési díj megfizetésének elmulasztása, illetve az előírtnál alacsonyabb mértékű teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után!

A nevezési díj a döntés eredményétől függetlenül nem kerül visszafizetésre!

Saját forrás biztosítása: A pályázó részére kötelező saját forrás biztosítását és igazolását a kollégium nem írja elő.

Támogatás az alábbi kiadási jogcímekre igényelhető:

• írói tiszteletdíj,
• illusztrátori tiszteletdíj,
• fotó tiszteletdíj,
• sajtó alá rendezés tiszteletdíja,
• jegyzetírás tiszteletdíja,
• szöveggondozás tiszteletdíja,
• fordítói tiszteletdíj,
• lektorálási tiszteletdíj,
• szerkesztő tiszteletdíja,
• főszerkesztő tiszteletdíja,
• olvasószerkesztő tiszteletdíja,
• tervezőszerkesztő tiszteletdíja,
• képszerkesztő tiszteletdíja,
• névmutató készítésének tiszteletdíja,
  A fenti tiszteletdíjak kifizetése lehet dologi (számlás) kifizetés vagy személyi jellegű kifizetés is. Személyi jellegű kifizetés esetében a kapcsolódó járulékra is igényelhető támogatás.
• szerzői jogdíjak,
• nyomdai előkészítési munkák az alábbi jogcímekre,
  • szöveg- és képbevitel, (írás, szkennelés),
  • grafikai tervezés, borítótervezés,
  • kiadványszerkesztés (szedés, tördelés),
  • képfeldolgozás (szerkesztés, optimalizálás),
  • korrektúra,
• nyomdaköltség (levilágítás, papírköltség, montírozás, nyomás, kötés, hajtogatás, körbevágás, csomagolás).
• marketing és hirdetési költségekre (erre a jogcímre az NKA-tól igényelt támogatás max. 10%-a kérhető, a megítélt támogatás max. 10%-a használható fel).

Amennyiben a pályázó a kiírás pontjaiban felsorolt költségektől eltérő költségjogcímet is megjelöl, és ahhoz támogatást is igényel, azt röviden indokolnia kell. Erre a rendszer figyelmezteti, e nélkül nem tudja a pályázat kitöltését folytatni. Az eltérő jogcím támogathatóságáról – az indokok figyelembevételével – a kollégium dönt.

A pályázati adatlap 7. pontjához feltöltendő mellékletek:

1. kiadói vagy a könyvkiadást elősegítő tevékenység igazolása a „Pályázók köre” pontban leírt módon,
2. kézirat a benyújtáskori állapotában (Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amelynek kézirata még részben sem készült el! Amennyiben a kézirat nem fér bele a terjedelmi korlátba (10 MB), akkor a szöveges részt és a képanyagot külön-külön kell bontani, és a képeket az adatlap 7. pontjában az „Egyéb melléklet”-hez „pdf” formátumban kell feltölteni),
3. kézirat szinopszisa (maximum 3 oldal terjedelemben),
4. Könyvkiadási betétlap, amely tartalmazza a könyv kiadási paramétereit (terjedelem, példányszám, a nyomdai kivitelezés paraméterei, tervezett bolti ár). Ezeket az adatokat az elszámolásban is szerepeltetni kell,
5. Országos Széchenyi Könyvtár kötelespéldány-igazolása (az eddig megjelentetett kiadványokra vonatkozóan kell kikérni!),
6.  a nevezési díj befizetését igazoló postai utalvány vagy banki átutalási bizonylat másolata,
7. a számlavezető pénzintézet igazolása a számlavezetésről.

A felhívás által előírt mellékleteket az alábbi módon tudja feltölteni:

Az előírt mellékletekből, mellékletenként (!) egy-egy „pdf” fájlt kell készíteni. A feltöltés előtt mindig végezzen ellenőrzést, hogy a „pdf” állományok visszaolvashatóak-e. Amennyiben a dokumentumok olvashatatlanok, az a pályázat érvénytelenségét okozhatja!

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.

A legnagyobb feltölthető állomány mérete: 10 MB

Nevezési díj megfizetésének rendje:

A nevezési díjat banki átutalással (átutalási megbízáson/elektronikus utalással), vagy postai (rózsaszín) csekken kell az NKA Igazgatósága 10032000-01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlára teljesíteni.

Az átutalási megbízáson, vagy elektronikus utalással kezdeményezett fizetés esetén a befizetést igazoló bizonylat közleményrovatában kérjük feltüntetni a pályázati adatlap jobb felső sarkában lévő „adatlap-azonosító” (A……..  N………. ) számot és az altéma kódszámát, továbbá az átutalási megbízás közleményrovatának végétől számított 7. pozícióban a # jelet, valamint az utolsó 5 pozícióban az 1B402 kódot.

Kérjük, mielőtt befizetését kezdeményezné, olvassa el figyelmesen az NKA-portálon aPályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk menüpontban leírtakat.

Valamennyi, a nevezési díjra vonatkozó információ megtalálható a részletes tájékoztatóban, az NKA portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk pontban.

Az elbírálás szempontjai:

A kollégium a magyar kultúra története kiemelkedő alkotóinak, alkotásainak a kritikai kiadását, továbbá a kritikai kiadások munkájában megfelelő jártasságot szerzett tudományos műhelyek és szakemberek munkáját kívánja pályázatával elősegíteni. Előnyben részesülnek azon könyvkiadók, amelyek nem először vállalkoznak kritikai kiadás megjelentetésére. A Kuratórium továbbra sem támogatja a költségvetésben szereplő indokolatlanul magas költségeket.

Elszámolásra vonatkozó előírások:

Online módon benyújtott pályázat esetében a pályázat elszámolását az NKA-portál Felhasználói fiók menüpontba belépve, az adott pályázatnál az Elszámolás benyújtása link alatt nyújthatja be.

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.                A legnagyobb feltölthető állományméret pénzügyi elszámolás esetében 1MB, szakmai beszámoló esetében 10MB.

Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:

A pályázati elszámolásban az NKA által nyújtott támogatás összegével kell elszámolni, illetve szükséges igazolni a megfelelő példányszámú kiadvány beszállítását, továbbá fel kell tölteni a Szakmai beszámoló betétlapot, a kiadvány egy példányát pedig postai úton kell eljuttatni az NKA Igazgatóságára, amivel eleget tesznek a szakmai beszámolási kötelezettségüknek.

Támogatott pályázat esetén a pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell:

• az eredeti érvénytelenített bizonylatokról (számlák, számlát helyettesítő okiratok), pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokról (banki kivonat, pénztárbizonylat),  készített hitelesített másolatokat,
• a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű áru beszerzésének vagy szolgáltatás megrendelésének írásos dokumentumát (írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.  Amennyiben a támogatott az elszámolás során a fenti értékhatár feletti árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás írásos dokumentumait nem csatolja, az elszámolás során az értékhatár feletti számlák/bizonylatok nem vehetők figyelembe),
• a megbízási díjak, tiszteletdíjak számlázott szellemi tevékenység szerződéseinek másolatát, értékhatártól függetlenül.

4.

A Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdet magyar szépirodalmi művek megjelentetésénektámogatására.

Pályázni magyar szépirodalmi művek, illetve az ezekkel foglalkozó tanulmány- és esszékötetek, magyar nyelvű, papíralapú megjelentetésére lehet.

Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 30 millió Ft.

Altéma kódszáma: 3436

Pályázók köre:

• olyan szervezetek, amelyek alapító okiratában/alapszabályában/cégkivonatában a könyvkiadási tevékenység vagy a könyvek megjelentetését előmozdító, segítő tevékenység fel van tüntetve (az erre utaló bejegyzéstmagyarországi gazdasági társaságok esetén a cégkivonatban, egyéb szervezeti forma esetén – kivéve egyéni vállalkozó /l. alább/ – az alapító okiratban/alapszabályban, jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell töltenia pályázathoz). Előnyben részesülnek azok a könyvkiadók, amelyeknek a szépirodalom a fő profiljuk,
• olyan egyéni vállalkozók, akik kiadói tevékenységgel rendelkeznek, az erről szóló igazolást fel kell tölteni a pályázathoz.

Pályázati cél megvalósításának időtartama:

Pályázni a 2014. április 1. és 2015. június 30. között megjelenő kiadványokra lehet.

A támogatott pályázat pénzügyi elszámolásában a kiadások kezdő időpontja (a számlák teljesítésének legkorábbi időpontja (adatlap 6.4. pont) a támogatott feladat megvalósításának kezdő időpontját (adatlap 6.1. pont) megelőző maximum 60 nap lehet.

A támogatás fejében a támogatott pályázónak kötelező a támogatási szerződésben meghatározott helyre leszállítani – a könyv megjelenésekor – a támogatott könyvből 60 példányt. A beszállított könyvek áfája a támogatott pályázót terheli. A beszállított könyvek könyvtárakba kerülnek.

Egy pályázó maximum 2 kiadvánnyal pályázhat, de mindegyik kiadványra külön pályázati adatlapot kell kitölteni és a mellékleteket csatolni.

Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amely korábban már az NKA bármelyik Kollégiumától támogatásban részesült, kivétel az alkotói támogatás, illetve az olyan kiadvány, amelynek azelőkészítésére már nyert a pályázó támogatást.

A pályázat adatlapjának költségvetésében (4.2.2. pont) a könyv eladásából – a megjelentetést követő egy éven belül - várható bevétel kitöltése is feltétlenül szükséges (amennyiben nem keletkezik könyvértékesítési bevétel, akkor a 0 Ft-ot is jelezni kell az adatlap 4.2.2. pontjában /A oszlop= a bevétel megnevezése, B oszlop=az értékesítésből várható bevétel összege/)!

Finanszírozás módja: a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít a beszámoló elfogadása előtt támogatási előleg folyósítására.

Nevezési díj összege/mértéke:

A Kollégium nevezési díjat ír elő. A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 1%-át, amely magába foglalja a 27%-os áfát is – de minimum 5000 Ft-ot –, köteles befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk „Nevezési díj” pontban leírt feltételeknek megfelelően.

A nevezési díj megfizetésének elmulasztása, illetve az előírtnál alacsonyabb mértékű teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után!

A nevezési díj a döntés eredményétől függetlenül nem kerül visszafizetésre!

Saját forrás biztosítása: A pályázó részére kötelező saját forrás biztosítását és igazolását a Kollégium nem írja elő.

Támogatás az alábbi kiadási jogcímekre igényelhető:

• írói tiszteletdíj,
• illusztrátori tiszteletdíj,
• fotós tiszteletdíja,
• sajtó alá rendezés tiszteletdíja,
• jegyzetírás tiszteletdíja,
• szöveggondozás tiszteletdíja,
• lektorálási tiszteletdíj,
• szerkesztő tiszteletdíja,
• főszerkesztő tiszteletdíja,
• olvasószerkesztő tiszteletdíja,
• tervezőszerkesztő tiszteletdíja,
• képszerkesztő tiszteletdíja,
• kontrollszerkesztő tiszteletdíja,
• sorozatszerkesztő tiszteletdíja
• névmutató készítésének tiszteletdíja,

A fenti tiszteletdíjak kifizetése lehet dologi (számlás) kifizetés vagy személyi jellegű kifizetés is. Személyi jellegű kifizetés esetében a kapcsolódó járulékra is igényelhető támogatás.

• szerzői jogdíjak,
• nyomdai előkészítési munkák az alábbi jogcímekre:
  • szöveg- és képbevitel (írás, szkennelés),
  • grafikai tervezés, borítótervezés,
  • kiadványszerkesztés (szedés, tördelés),
  • képfeldolgozás (szerkesztés, optimalizálás),
  • korrektúra,

• nyomdaköltség (levilágítás, papírköltség, montírozás, nyomás, kötés, hajtogatás, körbevágás, csomagolás),
• marketing- és hirdetési költségekre (erre a jogcímre az NKA-tól igényelt támogatás max. 10%-a kérhető, a megítélt támogatás max. 10%-a használható fel).

Amennyiben a pályázó a kiírás pontjaiban felsorolt költségektől eltérő költségjogcímet is megjelöl, és ahhoz támogatást is igényel, azt röviden indokolnia kell. Erre a rendszer figyelmezteti, e nélkül nem tudja a pályázat kitöltését folytatni. Az eltérő jogcím támogathatóságáról – az indokok figyelembevételével – a kollégium dönt.

Pályázati adatlap 7. pontjához feltöltendő mellékletek:

1. a kiadói vagy a könyvek megjelentetését elősegítő tevékenység igazolása a „Pályázók köre” pontban leírt módon,
2. kézirat a benyújtáskori állapotában (Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amelynek kézirata még részben sem készült el! Amennyiben a kézirat nem fér bele a terjedelmi korlátba (10 MB), akkor a szöveges részt és a képanyagot külön-külön kell bontani, és a képeket az adatlap 7. pontjában az „Egyéb melléklet”-hez „pdf” formátumban kell feltölteni),
3. kézirat részletes szinopszisa és tartalomjegyzéke (maximum 3+2 oldal terjedelemben, amennyiben a könyvnek lesz tartalomjegyzéke, akkor kötelező csatolni, amennyiben nem lesz a kiadványnak tartalomjegyzéke, akkor arról kell nyilatkozni!),
   A 2. és 3. melléklet kiváltja az adatlap 3.3 pontja szerinti kötelező témaleírást, így azt kérjük, ne csatolják!
4. szerző vagy szerkesztő szakmai életrajza,
5. Könyvkiadási betétlap, amely tartalmazza a könyv kiadási paramétereit (terjedelem, példányszám, a nyomdai kivitelezés paraméterei, tervezett bolti ár). Ezeket az adatokat az elszámolásban is szerepeltetni kell,
6. Országos Széchényi Könyvtár kötelespéldány-igazolása, (az eddig megjelentetett kiadványokra vonatkozóan kell kikérni!),
7. nevezési díj befizetését igazoló postai utalvány vagy a banki átutalási bizonylat másolata,
8. számlavezető pénzintézet igazolása a számlavezetésről.

A felhívás által előírt mellékleteket az alábbi módon tudja feltölteni:

Az előírt mellékletekből, mellékletenként (!) egy-egy „pdf” fájlt kell készíteni. A feltöltés előtt mindig végezzen ellenőrzést, hogy a „pdf” állományok visszaolvashatók-e. Amennyiben a dokumentumok olvashatatlanok, az a pályázat érvénytelenségét okozhatja!

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére. A legnagyobb feltölthető állomány mérete: 10 MB

Nevezési díj megfizetésének rendje:

A nevezési díjat banki átutalással (átutalási megbízáson/elektronikus utalással), vagy postai (rózsaszín) csekken kell az NKA Igazgatósága 10032000-01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlára teljesíteni.

Az átutalási megbízáson, vagy elektronikus utalással kezdeményezett fizetés esetén a befizetést igazoló bizonylat közleményrovatában kérjük feltüntetni a pályázati adatlap jobb felső sarkában lévő „adatlap-azonosító” (A……..  N………. ) számot és az altéma kódszámát, továbbá az átutalási megbízás közleményrovatának végétől számított 7. pozícióban a # jelet, valamint az utolsó 5 pozícióban az 1B402 kódot.

Kérjük, mielőtt befizetését kezdeményezné, olvassa el figyelmesen az NKA portálon aPályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk menüpontban leírtakat.

Valamennyi, a nevezési díjra vonatkozó információ megtalálható a részletes tájékoztatóban, az NKA portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk pontban.

Elbírálás szempontjai:

A Kollégium döntésekor figyelembe veszi a kiadónak a magyar irodalomban betöltött szerepét, könyvszakmai munkáját, pályázatának színvonalát (a beadott szinopszis és kézirat minőségét), a szerző eddigi munkásságát, a mű várható jelentőségét. A Kuratórium továbbra sem támogatja a költségvetésben szereplő indokolatlanul magas költségeket.

Elszámolásra vonatkozó előírások:

Online módon benyújtott pályázat esetében a pályázat elszámolását az NKA-portál Felhasználói fiók menüpontba belépve, az adott pályázatnál az Elszámolás benyújtása link alatt nyújthatja be.

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.                A legnagyobb feltölthető állományméret pénzügyi elszámolás esetében 1MB, szakmai beszámoló esetében 10 MB.

Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:

A pályázati elszámolásban az NKA által nyújtott támogatás összegével kell elszámolni, illetve szükséges igazolni a megfelelő példányszámú kiadvány beszállítását, továbbá fel kell tölteni a Szakmai beszámoló betétlapot, a kiadvány egy példányát pedig postai úton kell eljuttatni az NKA Igazgatóságára, amivel eleget tesznek a szakmai beszámolási kötelezettségüknek.

Támogatott pályázat esetén a pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell:

• az eredeti érvénytelenített bizonylatokról (számlák, számlát helyettesítő okiratok), pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokról (banki kivonat, pénztárbizonylat),  készített hitelesített másolatokat,
• a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű áru beszerzésének vagy szolgáltatás megrendelésének írásos dokumentumát (írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.  Amennyiben a támogatott az elszámolás során a fenti értékhatár feletti árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás írásos dokumentumait nem csatolja, az elszámolás során az értékhatár feletti számlák/bizonylatok nem vehetők figyelembe),
• a megbízási díjak, tiszteletdíjak számlázott szellemi tevékenység szerződéseinek másolatát, értékhatártól függetlenül.

5.

A Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdet tudományos ismeretterjesztő művek megjelentetésénektámogatására.

Pályázni a hagyományos úton megjelentetni kívánt tudományos ismeretterjesztő, és tényirodalmi könyvek, valamint a környezetkultúrát, a környezet-etikus magatartást fejlesztő szakkönyvek megjelentetésére lehet.

Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 50 millió Ft.

Altéma kódszáma: 3437

Pályázók köre:

1. olyan szervezetek, amelyek alapító okiratában/alapszabályában/cégkivonatában a könyvkiadási tevékenység vagy a könyvek megjelentetését előmozdító, segítő tevékenység fel van tüntetve (az erre utaló bejegyzéstmagyarországi gazdasági társaságok esetén a cégkivonatban, egyéb szervezeti forma esetén – kivéve egyéni vállalkozó /l. alább/ – az alapító okiratban/alapszabályban, jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell töltenia pályázathoz),
2. olyan egyéni vállalkozók, akik kiadói tevékenységgel rendelkeznek, az erről szóló igazolást fel kell tölteni a pályázathoz,
3. hazai nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak,
4. felsőfokú könyvtáros-képző intézmények és könyvtárszakmai szervezetek,
5. hazai és határon túli muzeális intézmények (nem jogi személy esetén annak fenntartója),
6. hazai levéltárak és levéltári szakmai szervezetek (nem jogi személy esetén annak fenntartója).

Pályázati cél megvalósításának időtartama:

Pályázni a 2014. április 1. és 2015. június 30. között megjelenő kiadványokra lehet.

A támogatott pályázat pénzügyi elszámolásában a kiadások kezdő időpontja (a számlák teljesítésének legkorábbi időpontja (adatlap 6.4. pont) a támogatott feladat megvalósításának kezdő időpontját (adatlap 6.1. pont) megelőző maximum 60 nap lehet.

A támogatás fejében a támogatott pályázónak kötelező a támogatási szerződésben meghatározott helyre leszállítani – a könyv megjelenésekor - a támogatott könyvből 60 példányt. A beszállított könyvek áfája a támogatott pályázót terheli. A beszállított könyvek könyvtárakba kerülnek.

Egy pályázó maximum 2 kiadvánnyal pályázhat, de mindegyik kiadványra külön pályázati adatlapot kell kitölteni és a mellékleteket csatolni. Kivételt képeznek azon közgyűjteményi, kutatói és oktatási intézmények, amelyeket intézményi összevonással alakítottak át. Ezen intézmények tagintézményenként, 2 pályázatot adhatnak be. A pályázatban nyilatkozni kell az összevonás tényéről, időpontjáról, és hogy mely tagintézményeket érintett. (A nyilatkozatot az „Egyéb melléklet”-hez kell feltölteni.)

Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amely korábban már az NKA bármelyik kollégiumától támogatásban részesült, kivétel az alkotói támogatás, illetve az olyan kiadvány, amelynek azelőkészítésére már nyert a pályázó támogatást.

A pályázat adatlapjának költségvetésében (4.2.2. pont) a könyv eladásából – a megjelentetést követő egy éven belül – várható bevétel kitöltése is feltétlenül szükséges (amennyiben nem keletkezik könyvértékesítési bevétel, akkor a 0 Ft-ot is jelezni kell az adatlap 4.2.2. pontjában /A oszlop= a bevétel megnevezése, B oszlop=az értékesítésből várható bevétel összege/)!

Finanszírozás módja: a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít a beszámoló elfogadása előtt támogatási előleg folyósítására.

Nevezési díj összege/mértéke:

A kollégium nevezési díjat ír elő. A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 1%-át, amely magába foglalja a 27%-os áfát is – de minimum 5000 Ft-ot –, köteles befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk „Nevezési díj” pontban leírt feltételeknek megfelelően.

A nevezési díj megfizetésének elmulasztása, illetve az előírtnál alacsonyabb mértékű teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után!

A nevezési díj a döntés eredményétől függetlenül nem kerül visszafizetésre!

Saját forrás biztosítása: A pályázó részére kötelező saját forrás biztosítását és igazolását a Kollégium nem írja elő.

Támogatás az alábbi kiadási jogcímekre igényelhető:

• írói tiszteletdíj,
• illusztrátori tiszteletdíj,
• fotós tiszteletdíja,
• sajtó alá rendezés tiszteletdíja,
• jegyzetírás tiszteletdíja,
• szöveggondozás tiszteletdíja,
• fordítói tiszteletdíj,
• lektorálási tiszteletdíj,
• szerkesztő tiszteletdíja,
• főszerkesztő tiszteletdíja,
• olvasószerkesztő tiszteletdíja,
• tervezőszerkesztő tiszteletdíja,
• képszerkesztő tiszteletdíja,
• kontrollszerkesztő tiszteletdíja,
• sorozatszerkesztő tiszteletdíja,
• névmutató készítésének tiszteletdíja.
  A fenti tiszteletdíjak kifizetése lehet dologi (számlás) kifizetés vagy személyi jellegű kifizetés is. Személyi jellegű kifizetés esetében a kapcsolódó járulékra is igényelhető támogatás.
• szerzői jogdíjak (külföldi és hazai),
• nyomdai előkészítési munkák az alábbi jogcímekre:
  • szöveg- és képbevitel (írás, szkennelés),
  • grafikai tervezés, borítótervezés,
  • kiadványszerkesztés (szedés, tördelés),
  • képfeldolgozás (szerkesztés, optimalizálás),
  • korrektúra,
• nyomdaköltség (levilágítás, papírköltség, montírozás, nyomás, kötés, hajtogatás, körbevágás, csomagolás),
• marketing- és hirdetési költségekre (erre a jogcímre az NKA-tól igényelt támogatás max. 10%-a kérhető, a megítélt támogatás max. 10%-a használható fel).

Amennyiben a pályázó a kiírás pontjaiban felsorolt költségektől eltérő költségjogcímet is megjelöl, és ahhoz támogatást is igényel, azt röviden indokolnia kell. Erre a rendszer figyelmezteti, e nélkül nem tudja a pályázat kitöltését folytatni. Az eltérő jogcím támogathatóságáról – az indokok figyelembevételével – a kollégium dönt.

Pályázati adatlap 7. pontjához feltöltendő mellékletek:

1. az „A” és „B” pontba tartozó pályázói kör esetén: a kiadói vagy a könyvkiadást elősegítő tevékenység igazolása a „Pályázók köre” pontban leírt módon,
   vagy nyilatkozat arról, hogy a pályázó a „C”, „D”, „E” vagy „F” pont alá tartozik,
2. kézirat a benyújtáskori állapotában ((Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amelynek kézirata még részben sem készült el! Amennyiben a kézirat nem fér bele a terjedelmi korlátba (10 MB), akkor a szöveges részt és a képanyagot külön-külön kell bontani, és a képeket az adatlap 7. pontjában az „Egyéb melléklet”-hez „pdf” formátumban kell feltölteni),
3. kézirat részletes szinopszisa és tartalomjegyzéke (maximum 3+2 oldal terjedelemben, amennyiben a könyvnek lesz tartalomjegyzéke, akkor kötelező csatolni, amennyiben nem lesz a kiadványnak tartalomjegyzéke, akkor arról kell nyilatkozni!),
   A 2. és 3. melléklet kiváltja az adatlap 3.3 pontja szerinti kötelező témaleírást, így azt kérjük, ne csatolják!
4. szerző vagy szerkesztő, vagy fordító szakmai életrajza,
5. Könyvkiadási betétlap, amely tartalmazza a könyv kiadási paramétereit (terjedelem, példányszám, a nyomdai kivitelezés paraméterei, tervezett bolti ár). Ezeket az adatokat az elszámolásban is szerepeltetni kell,
6. Országos Széchényi Könyvtár kötelespéldány-igazolása, (az eddig megjelent kiadványokra vonatkozóan kell kikérni!),
7. nevezési díj befizetését igazoló postai utalvány vagy a banki átutalási bizonylat másolata,
8. számlavezető pénzintézet igazolása a számlavezetésről.

A felhívás által előírt mellékleteket az alábbi módon tudja feltölteni:

Az előírt mellékletekből, mellékletenként (!) egy-egy „pdf” fájlt kell készíteni. A feltöltés előtt mindig végezzen ellenőrzést, hogy a „pdf” állományok visszaolvashatóak-e. Amennyiben a dokumentumok olvashatatlanok, az a pályázat érvénytelenségét okozhatja!

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére. A legnagyobb feltölthető állomány mérete: 10 MB

Nevezési díj megfizetésének rendje:

A nevezési díjat banki átutalással (átutalási megbízáson/elektronikus utalással), vagy postai (rózsaszín) csekken kell az NKA Igazgatósága 10032000-01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlára teljesíteni.

Az átutalási megbízáson, vagy elektronikus utalással kezdeményezett fizetés esetén a befizetést igazoló bizonylat közleményrovatában kérjük feltüntetni a pályázati adatlap jobb felső sarkában lévő „adatlap-azonosító” (A……..  N………. ) számot és az altéma kódszámát, továbbá az átutalási megbízás közleményrovatának végétől számított 7. pozícióban a # jelet, valamint az utolsó 5 pozícióban az 1B402 kódot.

Kérjük, mielőtt befizetését kezdeményezné, olvassa el figyelmesen az NKA-portálon aPályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk menüpontban leírtakat.

Valamennyi, a nevezési díjra vonatkozó információ megtalálható a részletes tájékoztatóban, az NKA-portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk pontban.

Elbírálás szempontjai:

A kollégium előnyben részesíti az új eredményeket közlő, feldolgozó és ismertető köteteknek, a tudománytörténeti jelentőségű idegen nyelvű könyvek és tanulmánygyűjtemények fordításának, valamint az ígéretes alkotók és kutatók első munkáinak a megjelentetését. A pályázatok elbírálásakor a kollégium szakmai szempontként figyelembe veszi, hogy a pályázott mű mennyiben segíti elő a magyarországi kulturális és tudományos teljesítmények megismertetését, a művészeti, humán-, társadalom- és természettudományos, valamint környezettudomány fejlődését, vagy az interdiszciplináris kutatói és alkotói együttműködést. A kuratórium továbbra sem támogatja a költségvetésben szereplő indokolatlanul magas költségeket.

Elszámolásra vonatkozó előírások:

Online módon benyújtott pályázat esetében a pályázat elszámolását az NKA-portál Felhasználói fiók menüpontba belépve, az adott pályázatnál az Elszámolás benyújtása link alatt nyújthatja be.

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.                A legnagyobb feltölthető állományméret pénzügyi elszámolás esetében 1 MB, szakmai beszámoló esetében 10 MB.

Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:

A pályázati elszámolásban az NKA által nyújtott támogatás összegével kell elszámolni, illetve szükséges igazolni a megfelelő példányszámú kiadvány beszállítását, továbbá fel kell tölteni a Szakmai beszámoló betétlapot, a kiadvány egy példányát pedig postai úton kell eljuttatni az NKA Igazgatóságára, amivel eleget tesznek a szakmai beszámolási kötelezettségüknek.

Támogatott pályázat esetén a pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell:

• az eredeti érvénytelenített bizonylatokról (számlák, számlát helyettesítő okiratok), pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokról (banki kivonat, pénztárbizonylat),  készített hitelesített másolatokat,
• a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű áru beszerzésének vagy szolgáltatás megrendelésének írásos dokumentumát (írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.  Amennyiben a támogatott az elszámolás során a fenti értékhatár feletti árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás írásos dokumentumait nem csatolja, az elszámolás során az értékhatár feletti számlák/bizonylatok nem vehetők figyelembe),
• a megbízási díjak, tiszteletdíjak számlázott szellemi tevékenység szerződéseinek másolatát, értékhatártól függetlenül.

6.

A Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdet szépirodalmi, illetve ismeretterjesztő művek digitális formában, e-book formátumban történő publikálására.

Pályázni könyv alakban már megjelent művek digitális kiadásával vagy újonnan létrehozandó művek megjelentetésével lehet. Pályázatot nem lehet benyújtani korábban e-book formában már megjelent alkotások újrakiadására.

A támogatott kiadványt olyan formában kell elkészíteni, amely a felhasználó számára lehetővé teszi a teljes és a csonka szavas, illetve az összetett keresés elvégzését is!

Rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 10 millió Ft.

Altéma kódszáma: 3441

Pályázók köre:

1. olyan szervezetek, amelyek alapító okiratában/alapszabályában/cégkivonatában a könyvkiadási tevékenység vagy a könyvek megjelentetését előmozdító, segítő tevékenység fel van tüntetve (az erre utaló bejegyzéstmagyarországi gazdasági társaságok esetén a cégkivonatban, egyéb szervezeti forma esetén az alapító okiratban/alapszabályban, jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell tölteni a pályázathoz),
2. színházi, zenei, alkotóművészeti, előadó-művészeti, építőművészeti szervezetek, (a szakmai tevékenységre utaló bejegyzést az alapító okiratban/alapszabályban/cégkivonatban jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell tölteni a pályázathoz),
3. hazai és határon túli muzeális intézmények (nem jogi személy esetén annak fenntartója),
4. a hazai nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak,
5. hazai levéltárak és levéltári szakmai szervezetek (nem jogi személy esetén annak fenntartója).

Pályázati cél megvalósításának időtartama:

Pályázni a 2014. április 1. és 2015. június 30. között megjelenő kiadványokra lehet.

Egy pályázó maximum 2 kiadvánnyal pályázhat, de mindegyik kiadványra külön pályázati adatlapot kell kitölteni és a mellékleteket csatolni.

A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a digitális kiadáshoz szükséges összes szerzői jogoknak birtokosa a kiadás alkalmával.

A pályázat adatlapjának költségvetésében (4.2.2. pont) az elektronikus könyv eladásából – a megjelentetést követő egy éven belül – várható bevétel kitöltése is feltétlenül szükséges (amennyiben nem keletkezik könyvértékesítési bevétel, akkor a 0 Ft-ot is jelezni kell az adatlap 4.2.2. pontjában /”A” oszlop= a bevétel megnevezése, „B” oszlop=az értékesítésből várható bevétel összege/)!

Finanszírozás módja: a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít a beszámoló elfogadása előtt támogatási előleg folyósítására.

Nevezési díj összege/mértéke:

A kollégium nevezési díjat ír elő. A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 1%-át, amely magába foglalja a 27%-os áfát is – de minimum 5000 Ft-ot –, köteles befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk „Nevezési díj” pontban leírt feltételeknek megfelelően.

A nevezési díj megfizetésének elmulasztása, illetve az előírtnál alacsonyabb mértékű teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után!

A nevezési díj a döntés eredményétől függetlenül nem kerül visszafizetésre!

Saját forrás biztosítása: A pályázó részére kötelező saját forrás biztosítását és igazolását a Kollégium nem írja elő.

Támogatás az alábbi kiadási jogcímekre igényelhető:

• írói tiszteletdíj,
• illusztrátori tiszteletdíj,
• fotós tiszteletdíja,
• sajtó alá rendezés tiszteletdíja,
• jegyzetírás tiszteletdíja,
• szöveggondozás tiszteletdíja,
• fordítói tiszteletdíj,
• lektorálási tiszteletdíj,
• szerkesztő tiszteletdíja,
• főszerkesztő tiszteletdíja,
• olvasószerkesztő tiszteletdíja,
• tervezőszerkesztő tiszteletdíja,
• képszerkesztő tiszteletdíja,

A fenti tiszteletdíjak kifizetése lehet dologi (számlás) kifizetés vagy személyi jellegű kifizetés is. Személyi jellegű kifizetés esetében a kapcsolódó járulékra is igényelhető támogatás.

• szerzői jogdíjak,
• a digitális kiadás előkészítő munkálatai:
  • szöveg-, és képbevitel, (írás, szkennelés),
  • grafikai tervezés,
  • kiadványszerkesztés (szedés, tördelés),
  • képfeldolgozás (szerkesztés, optimalizálás),
  • korrektúra,
  • a tartalom megfelelő gépi kódolása,
  • a tartalom gépi kódolásának előkészítése,
  • a tartalom gépi kódolásának programozása,
  • számítógépes programozás,
  • a tartalom titkosításához szükséges programozás,
  • a tartalom titkosításához szükséges licence megvásárlása,
• marketing- és hirdetési költségek (erre a jogcímre az NKA-tól igényelt támogatás max. 10%-a kérhető, a megítélt támogatás max. 10%-a használható fel).

Amennyiben a pályázó a kiírás pontjaiban felsorolt költségektől eltérő költségjogcímet is megjelöl, és ahhoz támogatást is igényel, azt röviden indokolnia kell. Erre a rendszer figyelmezteti, e nélkül nem tudja a pályázat kitöltését folytatni. Az eltérő jogcím támogathatóságáról – az indokok figyelembevételével – a kollégium dönt.

Pályázati adatlap 7. pontjához feltöltendő mellékletek:

1. az „A” pontba tartozó pályázói kör esetén: a kiadói vagy a könyvkiadást elősegítő tevékenység, a „B” pontba tartozó pályázók esetén a szakmai tevékenység igazolása a „Pályázók köre” pontban leírt módon, vagy nyilatkozat arról, hogy a pályázó a „C”, „D”, vagy „E” pont alá tartozik,
2. a kézirat a benyújtáskori állapotában (Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amelynek kézirata még részben sem készült el! Amennyiben a kézirat nem fér bele a terjedelmi korlátba (10 MB), akkor a szöveges részt és a képanyagot külön-külön kell bontani, és a képeket az adatlap 7. pontjában az „Egyéb melléklet”-hez „pdf” formátumban kell feltölteni),
3. a kézirat részletes szinopszisa és tartalomjegyzéke (maximum 3+2 oldal terjedelemben, amennyiben a könyvnek lesz tartalomjegyzéke, akkor kötelező csatolni, amennyiben nem lesz a kiadványnak tartalomjegyzéke, akkor arról kell nyilatkozni!)
4. illusztrált mű esetén legalább 3 illusztráció, olyan formában és minőségben, ahogy az elektronikus könyvben majd megjelenik (amennyiben nincs az elektronikus könyvben illusztráció, akkor arról kell nyilatkozni),
5. a pályázó nyilatkozata arról, hogy a digitális kiadáshoz szükséges összes szerzői jogoknak birtokosa a kiadás alkalmával,
6. a szerző vagy szerkesztő szakmai életrajza,
7. a Digitális kiadási betétlap, amely tartalmazza az e-book kiadási paramétereit (terjedelem, formátum, kódolás, tervezett bolti ár). Ezeket az adatokat az elszámolásban is szerepeltetni kell,
8.  a nevezési díj befizetését igazoló postai utalvány vagy banki átutalási bizonylat másolata,
9. a számlavezető pénzintézet igazolása a számlavezetésről.

A felhívás által előírt mellékleteket az alábbi módon tudja feltölteni:

Az előírt mellékletekből, mellékletenként (!) egy-egy „pdf” fájlt kell készíteni. A feltöltés előtt mindig végezzen ellenőrzést, hogy a „pdf” állományok visszaolvashatók-e. Amennyiben a dokumentumok olvashatatlanok, az a pályázat érvénytelenségét okozhatja!

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.

A legnagyobb feltölthető állomány mérete: 10 MB

Nevezési díj megfizetésének rendje:

A nevezési díjat banki átutalással (átutalási megbízáson/elektronikus utalással), vagy postai (rózsaszín) csekken kell az NKA Igazgatósága 10032000-01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlára teljesíteni.

Az átutalási megbízáson, vagy elektronikus utalással kezdeményezett fizetés esetén a befizetést igazoló bizonylat közleményrovatában kérjük feltüntetni a pályázati adatlap jobb felső sarkában lévő „adatlap-azonosító” (A……..  N………. ) számot és az altéma kódszámát, továbbá az átutalási megbízás közleményrovatának végétől számított 7. pozícióban a # jelet, valamint az utolsó 5 pozícióban az 1B402 kódot.

Kérjük, mielőtt befizetését kezdeményezné, olvassa el figyelmesen az NKA-portálon aPályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk menüpontban leírtakat.

Valamennyi, a nevezési díjra vonatkozó információ megtalálható a részletes tájékoztatóban, az NKA-portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk pontban.

Az elbírálás szempontjai:

A kollégium támogatja azoknak a műveknek e-book formában történő publikálását, amelyek a klasszikus vagy a kortárs magyar irodalom kiemelkedő értékeit hordozzák, illetve az ismeretterjesztés területén új és széles körűen használható ismereteket nyújtanak az olvasóknak. A kollégium fontosnak tartja, hogy olyan művek kerüljenek a digitalizálás során e-book formában az olvasók kezébe, amelyek esetében szükséges, hogy akár kis, akár nagy példányszámban is költséghatékonyan jussanak el a kultúra befogadóihoz. A Kuratórium továbbra sem támogatja a költségvetésben szereplő indokolatlanul magas költségeket.

Elszámolásra vonatkozó előírások:

Online módon benyújtott pályázat esetében a pályázat elszámolását az NKA-portál Felhasználói fiók menüpontba belépve, az adott pályázatnál az Elszámolás benyújtása link alatt nyújthatja be.

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.                A legnagyobb feltölthető állományméret pénzügyi elszámolás esetében 1 MB, szakmai beszámoló esetében 10 MB.

Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:

A pályázat szakmai beszámolójának tartalmaznia kell: a szöveges beszámolót, amely magában foglalja az e-book terjedelmét (méret, oldalszám, karakterszám) tartalomjegyzékét, terjesztési tervét, módját és az elérni kívánt célcsoportot, továbbá az elektronikus kiadványról szóló Szakmai beszámoló betétlapot. Az elkészített e-book egy példányát pedig – DVD-n – postai úton kell beküldeni az NKA Igazgatóságára.

Támogatott pályázat esetén a pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell:

• az eredeti érvénytelenített bizonylatokról (számlák, számlát helyettesítő okiratok), pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokról (banki kivonat, pénztárbizonylat),  készített hitelesített másolatokat,
• a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű áru beszerzésének vagy szolgáltatás megrendelésének írásos dokumentumát (írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.  Amennyiben a támogatott az elszámolás során a fenti értékhatár feletti árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás írásos dokumentumait nem csatolja, az elszámolás során az értékhatár feletti számlák/bizonylatok nem vehetők figyelembe),
• a megbízási díjak, tiszteletdíjak számlázott szellemi tevékenység szerződéseinek másolatát, értékhatártól függetlenül.

7.

A Könyvkiadás Kollégiuma pályázatot hirdet szépirodalmi, illetve ismeretterjesztő művek digitális formában, internetes szerverről történő tartalomszolgáltatás formájában működtetett publikálására.

Pályázni könyv alakban már megjelent művek digitális kiadásával vagy újonnan létrehozandó művek megjelentetésével lehet, de a pályázónak vállalnia kell, hogy az általa létrehozott tartalmat – a szakmai beszámoló benyújtásától számítva – folyamatosan frissítve, legalább 5 évig szolgáltatja, azaz ingyenesen elérhető teszi a felhasználók számára a világhálón keresztül.

Az elektronikus tartalmat olyan formában kell elkészíteni, amely a felhasználó számára lehetővé teszi a teljes és a csonka szavas, illetve az összetett keresés elvégzését is!

A rendelkezésre álló tervezett keretösszeg: 10 millió Ft.

Altéma kódszáma: 3442

Pályázók köre:

1. olyan szervezetek, amelyek alapító okiratában/alapszabályában/cégkivonatában a könyvkiadási tevékenység vagy a könyvek megjelentetését előmozdító, segítő tevékenység fel van tüntetve (az erre utaló bejegyzéstmagyarországi gazdasági társaságok esetén a cégkivonatban, egyéb szervezeti forma esetén az alapító okiratban/alapszabályban, jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell tölteni a pályázathoz),
2. színházi, zenei, alkotóművészeti, előadó-művészeti, építőművészeti szervezetek, (a szakmai tevékenységre utaló bejegyzést az alapító okiratban/alapszabályban/cégkivonatban jól láthatóan ki kell emelni, és fel kell tölteni a pályázathoz),
3. hazai és határon túli muzeális intézmények (nem jogi személy esetén annak fenntartója),
4. a hazai nyilvános könyvtárak jegyzékében szereplő könyvtárak,
5. hazai levéltárak és levéltári szakmai szervezetek (nem jogi személy esetén annak fenntartója).

Pályázati cél megvalósításának időtartama:

Pályázni a 2014. április 1. és 2015. június 30. között megjelenő kiadványokra lehet.

Egy pályázó maximum 2 kiadvánnyal pályázhat, de mindegyik kiadványra külön pályázati adatlapot kell kitölteni és a mellékleteket csatolni.

A pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a digitális kiadáshoz szükséges összes szerzői jogoknak birtokosa a kiadás alkalmával.

A pályázat adatlapjának költségvetésében (4.2.2. pont) a tartalomszolgáltatás megvalósítása során – a megjelentetést követő egy éven belül – várható bevétel kitöltése is feltétlenül szükséges, amennyiben nem várható bevétel, akkor a rovatba kérjük, írjon nullát! („A” oszlop= a bevétel megnevezése, „B” oszlop=az értékesítésből várható bevétel összege)

Finanszírozás módja: a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor, azonban a jogszabály lehetőséget biztosít a beszámoló elfogadása előtt támogatási előleg folyósítására.

Nevezési díj összege/mértéke:

A kollégium nevezési díjat ír elő. A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 1%-át, amely magába foglalja a 27%-os áfát is – de minimum 5000 Ft-ot –, köteles befizetni a pályázat benyújtásával egyidejűleg az NKA-portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk „Nevezési díj” pontban leírt feltételeknek megfelelően.

A nevezési díj megfizetésének elmulasztása, illetve az előírtnál alacsonyabb mértékű teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után!

A nevezési díj a döntés eredményétől függetlenül nem kerül visszafizetésre!

Saját forrás biztosítása: A pályázó részére kötelező saját forrás biztosítását és igazolását a kollégium nem írja elő.

Támogatás az alábbi kiadási jogcímekre igényelhető:

• írói tiszteletdíj,
• illusztrátori tiszteletdíj,
• fotós tiszteletdíja,
• sajtó alá rendezés tiszteletdíja,
• jegyzetírás tiszteletdíja,
• szöveggondozás tiszteletdíja,
• fordítói tiszteletdíj,
• lektorálási tiszteletdíj,
• szerkesztő tiszteletdíja,
• főszerkesztő tiszteletdíja,
• olvasószerkesztő tiszteletdíja,
• tervezőszerkesztő tiszteletdíja,
• képszerkesztő tiszteletdíja,

A fenti tiszteletdíjak kifizetése lehet dologi (számlás) kifizetés vagy személyi jellegű kifizetés is. Személyi jellegű kifizetés esetében a kapcsolódó járulékra is igényelhető támogatás.

• szerzői jogdíjak
• a digitális kiadás előkészítő munkálatai:
  • szöveg-, és képbevitel, (írás, szkennelés)
  • grafikai tervezés,
  • kiadványszerkesztés (szedés, tördelés)
  • képfeldolgozás (szerkesztés, optimalizálás)
  • korrektúra,
  • a tartalom megfelelő gépi kódolása,
  • a tartalom gépi kódolásának előkészítése,
  • a tartalom gépi kódolásának programozása,
  • számítógépes programozás,
  • szerverszolgáltatás bérlése,
  • a tartalom adatainak frissítése,
• marketing- és hirdetési költségek (erre a jogcímre az NKA-tól igényelt támogatás max. 10%-a kérhető, a megítélt támogatás max. 10%-a használható fel).

Amennyiben a pályázó a kiírás pontjaiban felsorolt költségektől eltérő költségjogcímet is megjelöl, és ahhoz támogatást is igényel, azt röviden indokolnia kell. Erre a rendszer figyelmezteti, e nélkül nem tudja a pályázat kitöltését folytatni. Az eltérő jogcím támogathatóságáról – az indokok figyelembevételével – a kollégium dönt.

Pályázati adatlap 7. pontjához feltöltendő mellékletek:

1. az „A” pontba tartozó pályázói kör esetén: a kiadói vagy a könyvkiadást elősegítő tevékenység, „B” pontba tartozó pályázók esetén a szakmai tevékenység igazolása a „Pályázók köre” pontban leírt módon, vagy nyilatkozat arról, hogy a pályázó a „C”, „D”, vagy „E” pont alá tartozik,
2. a kézirat a benyújtáskori állapotában (Olyan kiadvánnyal nem lehet pályázni, amelynek kézirata még részben sem készült el! Amennyiben a kézirat nem fér bele a terjedelmi korlátba (10 MB), akkor a szöveges részt és a képanyagot külön-külön kell bontani, és a képeket az adatlap 7. pontjában az „Egyéb melléklet”-hez „pdf” formátumban kell feltölteni),
3. a kézirat részletes szinopszisa és tartalomjegyzéke (maximum 3+2 oldal terjedelemben, amennyiben a kiadványnak lesz tartalomjegyzéke, akkor kötelező csatolni, amennyiben nem lesz a kiadványnak tartalomjegyzéke, akkor arról kell nyilatkozni!),
4. illusztrált mű esetén legalább 3 illusztráció, olyan formában és minőségben, ahogy az elektronikus tartalomban majd megjelenik (amennyiben nincs az elektronikus tartalomban illusztráció, akkor arról kell nyilatkozni),
5. a pályázó nyilatkozata arról, hogy a digitális kiadáshoz szükséges összes szerzői jogoknak birtokosa a kiadás alkalmával,
6. a szerző vagy szerkesztő szakmai életrajza,
7. a Digitális kiadási betétlap, amely tartalmazza az elektronikus tartalom kiadási paramétereit (terjedelem, formátum, kódolás, tervezett bolti ár). Ezeket az adatokat az elszámolásban is szerepeltetni kell,
8. a nevezési díj befizetését igazoló postai utalvány vagy banki átutalási bizonylat másolata,
9. a számlavezető pénzintézet igazolása a számlavezetésről,

A felhívás által előírt mellékleteket az alábbi módon tudja feltölteni:

Az előírt mellékletekből, mellékletenként (!)  egy-egy „pdf” fájlt kell készíteni. A feltöltés előtt mindig végezzen ellenőrzést, hogy a „pdf” állományok visszaolvashatóak-e. Amennyiben a dokumentumok olvashatatlanok, az a pályázat érvénytelenségét okozhatja!

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.

A legnagyobb feltölthető állomány mérete: 10 MB

Nevezési díj megfizetésének rendje:

A nevezési díjat banki átutalással (átutalási megbízáson/elektronikus utalással), vagy postai (rózsaszín) csekken kell az NKA Igazgatósága 10032000-01425200-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú számlára teljesíteni.

Az átutalási megbízáson, vagy elektronikus utalással kezdeményezett fizetés esetén a befizetést igazoló bizonylat közleményrovatában kérjük feltüntetni a pályázati adatlap jobb felső sarkában lévő „adatlap-azonosító” (A……..  N………. ) számot és az altéma kódszámát, továbbá az átutalási megbízás közleményrovatának végétől számított 7. pozícióban a # jelet, valamint az utolsó 5 pozícióban az 1B402 kódot.

Kérjük, mielőtt befizetését kezdeményezné, olvassa el figyelmesen az NKA-portálon aPályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk menüpontban leírtakat.

Valamennyi, a nevezési díjra vonatkozó információ megtalálható a részletes tájékoztatóban, az NKA-portálon a Pályáztatás/Pályázat beadással kapcsolatos információk pontban.

Az elbírálás szempontjai: A kollégium támogatja azoknak a műveknek tartalomszolgáltatás formában történő publikálását, amelyek a klasszikus vagy a kortárs magyar irodalom kiemelkedő értékeit hordozzák, illetve az ismeretterjesztés területén új és széles körűen használható ismereteket nyújtanak az olvasóknak. A kollégium fontosnak tartja, hogy olyan művek kerüljenek ilyen formában az olvasók kezébe, amelyek esetében elvárható és hasznos a nagyszámú felhasználó, s ezzel a megoldással költséghatékonyan lehet hozzájuk eljuttatni az adott tartalmat. A kuratórium továbbra sem támogatja a költségvetésben szereplő indokolatlanul magas költségeket.

Elszámolásra vonatkozó előírások:

Online módon benyújtott pályázat esetében a pályázat elszámolását az NKA-portál Felhasználói fiók menüpontba belépve, az adott pályázatnál az Elszámolás benyújtása link alatt nyújthatja be.

Szkennelés során törekedjen a legkisebb képfelbontás (állományméret) elérésére.                A legnagyobb feltölthető állományméret pénzügyi elszámolás esetében 1 MB, szakmai beszámoló esetében 10 MB.

Támogatott pályázat esetén a szakmai beszámolónak tartalmaznia kell:

A pályázat szakmai beszámolójának tartalmaznia kell: a szöveges beszámolót, amely magában foglalja az elektronikus tartalom terjesztési tervét, módját, az elérni kívánt célcsoportot, tartalomjegyzékét, a honlap címét, elérési útját, amelyen az elektronikus tartalmat közzéteszi. Továbbá szükséges csatolni a Támogatott nyilatkozatát arról, hogy az általa megadott honlapon az elektronikus tartalmat – a szakmai beszámoló benyújtásától számítva – folyamatosan frissítve 5 évig ingyenes hozzáféréssel biztosítja, valamint az elektronikus tartalomról szóló Szakmai beszámoló betétlapot.

A kötelezettség teljesítéséről, illetve a kötelezettség megvalósulásának eredményéről a támogatott a támogatási szerződésben meghatározott határidőig záró beszámolót köteles benyújtani.

A záró beszámolónak tartalmaznia kell:

- Nyilatkozat, hogy az általa megadott honlapon a támogatott elektronikus tartalmat - a szakmai beszámoló benyújtásától számítva – folyamatosan frissítve 5 évig ingyenes hozzáféréssel biztosította.

Támogatott pályázat esetén a pénzügyi elszámolásnak tartalmaznia kell:

• az eredeti érvénytelenített bizonylatokról (számlák, számlát helyettesítő okiratok), pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatokról (banki kivonat, pénztárbizonylat),  készített hitelesített másolatokat,
• a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű áru beszerzésének vagy szolgáltatás megrendelésének írásos dokumentumát (írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is.  Amennyiben a támogatott az elszámolás során a fenti értékhatár feletti árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás írásos dokumentumait nem csatolja, az elszámolás során az értékhatár feletti számlák/bizonylatok nem vehetők figyelembe),
• a megbízási díjak, tiszteletdíjak számlázott szellemi tevékenység szerződéseinek másolatát, értékhatártól függetlenül.

***

TÁJÉKOZTATÁS

A következőkről tájékoztatjuk Pályázóinkat:

Pályázatának benyújtása alkalmával - a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága érdekében - a 2007. évi CLXXXI. törvény alapján minden pályázat esetében a pályázónak nyilatkozni kell az összeférhetetlenségről, illetve érintettségről. 

a./ A „Nyilatkozat” – amelyet a Pályázati adatlap tartalmaz – kitöltése minden pályázat esetén kötelező.

b./ Amennyiben a hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése alapján érintettség fennáll, úgy "Közzétételi kérelmet" kitöltve, aláírva a pályázattal együtt az adatlap 7. pontjában kell feltölteni. (A nyomtatvány elérhető és kinyomtatható az alábbi linkre kattintva: Közzétételi kérelem.)

Az a./ és ha indokolt a b./pontokban foglaltak nem teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.

A pályázatban leírt és a pályázati eljárásban keletkező adatok közérdekű adatoknak minősülnek.  A hivatkozott törvény alapján a pályázat meghatározott adatait közzé kell tennünk a Kormány által meghatározott -www.kozpenzpalyazat.gov.hu - központi portálon.

A támogatásban részesülő kedvezményezettek összhangban az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelettel a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény, az annak végrehajtásául szolgáló 9/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet, valamint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami támogatásokról szóló 28/2008. (II. 15.) Korm. rendelet alapján kulturális célú állami támogatásban részesülnek, melyet az Európai Bizottság az SA.34770 (2012/N-2). számú határozatában hagyott jóvá.

***

Felhívjuk pályázóink figyelmét

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) több helyen érinti a pályáztatás eljárási rendjét:

-   a 66. § (2) bekezdés p) pontja alapján felhívjuk a pályázók figyelmét az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatásra irányuló kötelezettségükre.

-   a 67. § (1) bekezdés e) pontja alapján a benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati felhívásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt.

• a 77. § (2) bekezdése alapján a támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, vagy az attól történő elállás esetén a támogatás visszafizetésének biztosítéka a támogatási szerződés mellékletét képező felhatalmazás beszedési megbízás teljesítésére.
• a 78. § (1) bekezdése alapján: A költségvetési támogatás folyósítására a beszámoló, vagy ha előírásra került – a részbeszámoló elfogadását követően kerülhet sor. A költségvetési támogatás a beszámoló vagy részbeszámoló elfogadását megelőzően is folyósítható, azaz támogatási előleg nyújtható.
• a 78. § (3) bekezdése alapján: A pályázó által a pályázati adatlapon megadott és a támogató által elfogadott költségterv szerint részletekben kell folyósítani azt a támogatási előleget, amely az ötmillió forintot meghaladja. E rendelkezést nem kell alkalmazni

1. az olyan költségvetési támogatásokra, melyek esetén a támogatott tevékenység időtartama (pályázati adatlap 6.4. pontjában megadott időtartam) a hatvan napot nem haladja meg,
2. a kincstári körbe tartozó kedvezményezettek részére nyújtott költségvetési támogatásokra, valamint a Kincstárnál vezetett fizetési számlára folyósított költségvetési támogatásokra.

• 80. § (1) bekezdése alapján: A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről a támogatási szerződésben rögzített határidőig készíti el a beszámolóját. Jogszabály vagy a támogatási szerződés az egyes finanszírozási időszakok lezárásaként részbeszámoló benyújtását írhatja elő.
• 80. § (6) bekezdése alapján: Ha a részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére vagy a hiányok pótlására.
• 80. §. (7) bekezdése alapján: Ha részbeszámolási kötelezettség teljesítésére a (6) bekezdés szerinti határidő leteltéig nem, vagy nem megfelelően kerül sor, a költségvetési támogatás fennmaradó része nem folyósítható mindaddig, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.

-   a 83. § (4) bekezdése alapján: ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetési támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetési támogatás összege a hárommillió forintot nem éri el, és nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét.

A pályázati költségvetés tervezett összes költsége között – a program társszervezőkkel együtt történő megvalósítása esetén is – kizárólag a programmal kapcsolatos saját költségek szerepelhetnek.

Támogatás főfoglalkozásúak munkabéreire, ezek járulékaira, valamint az egyszerűsített foglalkoztatás céljaira létrehozott munkaviszonyban kifizetett munkabérre és közterheire, valamint visszaigényelhető általános forgalmi adóra nem igényelhető és nem számolható el.

A támogatott a támogatást csak a támogatási szerződésben meghatározott jogcímekre használhatja fel, a szerződésben rögzített finanszírozási ütemterv szerint.

A támogatott téma/program utólagos ellenőrzése esetén a teljes tényleges megvalósítási költségeket a szervezet saját – programra történt elkülönített – könyvelési kimutatása alapján igazolni kell.

Pályázati adatlapot kitölteni az NKA-portál Pályáztatás menüpontjában szereplő adott Kollégium neve/Adatlap kitöltése linkre kattintva lehet. Minta pályázati adatlap az NKA portál Pályáztatás menüpont alatt található. Ez az adatlap tájékoztatásra szolgál, pályázatként benyújtani nem lehet.

A pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit az NKA Ügyrendje szabályozza, amely megtalálható az NKA portál Jogi háttér menüpont alatt.

***

Pályázatot benyújtani az NKA portálján keresztül 2014. március 5-én, éjfélig lehet.

Felhívjuk Pályázóink figyelmét, hogy pályázatot online benyújtani csak regisztrált felhasználók tudnak! Amennyiben még nem regisztrált, úgy azt megteheti az NKA-portál Regisztráció menüpontja alatt. Regisztráció végrehajtása után pályázat már benyújtható, de a regisztráció véglegesítéshez a kapcsolódó jogi dokumentációkat postai úton el kell juttatnia az NKA Igazgatósága részére. Amennyiben a jogi dokumentációk nem érkeznek meg, vagy eltérnek a regisztráció során feltöltött dokumentációktól, vagy a jogi dokumentációt hibásan tölti fel, úgy a benyújtott pályázat érvénytelenítésre kerül.

A lebonyolító igénybevétele esetén az azonosítását biztosító – az alap portálján, az ott meghatározott feltételeknek megfelelően történő – előzetes regisztráció kötelező.

Javasoljuk, hogy regisztrációját az első beadandó pályázat benyújtási határidejét megelőzően, minimum 5 munkanappal korábban kezdje meg.

A határidőn túl nincs lehetősége pályázatot benyújtani.

Pályázattal kapcsolatban felvilágosítást telefonon a (36-1) 327-4444-es számon kaphatnak.

A pályázatok elbírálása legkésőbb a benyújtási határidőt követő 70 napon belül történik. A döntésről a pályázók a döntést követő legkésőbb 20 napon belül az NKA-portál Felhasználói fiók menüpontján keresztül értesítést kapnak.

A döntés az NKA-portálon is közzétételre kerül.

A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

A kollégium által támogatott pályázatok megvalósítására az NKA Igazgatósága a támogatottakkal támogatási szerződést köt. A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a támogatott a támogatási szerződés megkötéséhez előírt jogszabályi feltételeknek megfeleljen. Az Ávr. 76. §-a részletesen tartalmazza azokat a feltételeket, amely esetekben nem köthető támogatási szerződés.

Könyvkiadás Kollégiuma